Megközelítőleg harminc százalékkal kerül többe a hideg téli időjárás miatt az idei szezonban a fűtés a családoknak, mint az egy évvel korábbi idényben – tudtuk meg szakértőktől. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos, 53 négyzetméteres lakás éves távhődíja mintegy 170 ezer forint helyett valamivel több mint 200 ezer forint lesz. A földgáz esetében a szakemberek szerint szintén 30 százalék körüli fogyasztásnövekedéssel lehet számolni, ami egy átlagos felhasználó esetében 30 ezer forint körüli többletkiadással jár. A több tízezer forintos költségnövekedéssel a legtöbben a fűtési idény végén, májusban szembesülnek majd, mert akkor érkeznek meg az átalánydíjat fizető ügyfelekhez az éves elszámolószámlák.
A háztartásoknak nem kellene többet fizetniük a tavalyinál az energiáért, ha a kormányzat a korábbi ígéreteit betartva végrehajtotta volna az elmúlt évben azt a rezsicsökkentést, amelyet a világpiaci árak zuhanása lehetővé tett – állítják szakemberek. Bőven lett volna ugyanis alkalma a kabinetnek az elmúlt két évben az időről időre beharangozott újabb rezsicsökkentésekre, mivel az elmúlt időszakban drasztikusan zuhant a földgáz és a villamos energia beszerzési ára.
Az utolsó érdemi rezsicsökkentéskor, vagyis 2013 végén a földgáz jegyzésára az európai piacokon megawattóránként 26 euró volt, ez tavaly augusztusra 11 euróra esett le, és az elmúlt év végére 17 euró körülire változott – így bőven alatta maradt a 2013-as szintnek. Az áram ára az azonnali piacokon három évvel ezelőtt 48 euró volt megawattóránként, ezt 2016 nyarán 27 euróért is meg lehetett vásárolni, tavaly decemberben pedig még mindig csak 40 euró közelében mozgott a díj.
A távhő esetében hasonló a helyzet, a hőerőművek nagy része ugyanis földgázzal működik. A kormány azonban már több mint két éve nem mérsékelte a háztartási energia díjait. Emiatt a lakossági terhek nem csökkentek, az állami energetikai vállalatok viszont extraprofitra tettek szert – hangsúlyozzák a hozzáértők.
A szakemberek szerint jelenleg is lenne tere az energiaárak lefaragásának. Idén sem várható ugyanis a világpiacon a földgázbeszerzési költségek jelentős emelkedése, miután a gázpiacon világszerte túlkínálat alakult ki. Ugyanakkor az sem mellékes körülmény, hogy Magyarország gázimportjának 60-80 százaléka Oroszországból származik, s az onnan érkező energiát egy titkos árképlet szerint, Moszkva és Budapest különmegállapodása alapján vesszük át. Így tehát a magyar kormányon múlik, hogy milyen egyezséget köt az orosz beszállítóval – jegyzik meg a szakértők.
