Határozottan ellenzi a Földművelésügyi Minisztérium új javaslatát a Magyar Természetvédők Szövetsége. A tervezet szerint a tárca módosítaná a gmo-mentességre utaló jelölésről szóló rendeletet, és 0,1 százalék helyett engedélyezné 0,9 százaléknyi génmódosítású alapanyag felhasználását a „gmo-mentes termék” jelöléssel ellátott termékekben. Fidrich Róbert, a természetvédelmi szervezet programvezetője felhívta a figyelmet arra is, hogy a vonatkozó rendelet a takarmányoktól kezdve a mézekig valamennyi gmo-mentesnek jelölt élelmiszerre érvényes volna. Közölte továbbá: úgy látja, ha egy terméket gmo-mentesnek nevezünk, azt hisszük róla, hogy egyáltalán nem tartalmaz génmódosított összetevőt. Valóban vannak olyan országok az Európai Unióban, ahol ez tényleg így is van: a zéró tolerancia jegyében akkor nem számít génmódosítottnak a termék, ha egyáltalán nincs benne gmo-összetevő. Ugyanakkor számos uniós országban, ahol bevezették a „gmo-mentes termék” jelölést, a technikai kimutathatósági határt 0,1 százalékban határozták meg. Így volt ez eddig nálunk is. Ám ez nem ugyanaz, mint ha azt írnánk rá az árura, hogy garantáltan génmódosítás-mentes – hívta fel a figyelmet Fidrich Róbert.
A természetvédők szerint a minisztérium mostani, lazító javaslata ellentétes az alaptörvény szellemével, és félrevezetné a fogyasztókat, hiszen a gmo-tartalom határát 0,1-ről 0,9 százalékra úgy növelné meg a szaktárca, hogy eközben a génmódosítás-mentesség látszatát kelti a fogyasztók fejében. Ez eléggé ellentmond annak, hogy Magyarország az utóbbi évtizedben a génmódosítás elleni küzdelem élharcosának szerepében tetszelgett. „Ha lehetővé tennénk a 0,9 százalékos gmo-szennyezést a »génmódosítás-mentes« termékekben, azzal egyrészt uniós szinten lejáratnánk a hazai »gmo-mentes« jelölést, másrészt aláásnánk az országról a téma kapcsán eddig kialakult pozitív képet. Mindezek miatt a természetvédők határozottan ellenzik a rendelet módosítását, és szorgalmazzák a javaslat elvetését” – tette hozzá Fidrich Róbert.
Ugyanakkor az is tény, hogy a gmo-mentesség szabályozása hazánkban jelenleg szigorúbb az uniósnál. Mint tavaly októberben megírtuk, az agrártárca jelentősen szigorított az idehaza forgalomba kerülő termékek gmo-mentességének jelölésén, amikor a határértéket 0,1 százalékban határozta meg. Szakértők azonban a gyakorlatban szinte végrehajthatatlannak tartották a rendeletet. Arra is felhívták a figyelmet, hogy az uniós szabályozás megengedőbb: az EU-ban akkor nem kell feltüntetni a termékeken, hogy gmo-t tartalmaz, ha a genetikailag módosított szervezet véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon került bele az adott termékbe, és mennyisége nem haladja meg a 0,9 százalékot. Fidrich Róbert ezzel kapcsolatban emlékeztetett: ha tudjuk, hogy egy adott területen génmódosított növényeket termelnek, az onnét származó szállítmányban kimutatható gmo-arány nem tekinthető technikailag elkerülhetetlennek és véletlenszerűnek. Azaz ezeken az árukon fel kell tüntetni, hogy génmódosított összetevőt tartalmaz, és nem lehet rájuk tenni egy olyan jelölést, hogy „gmo-mentes termék” – hívta fel a figyelmet a szakember. Az agrártárca javaslatát azért is tartja elképesztőnek és a fogyasztók félrevezetésének, mivel ez a történet nem a gmo-mentes termékekre vonatkozó európai szabályozásról szól, hanem az általános gmo-jelölési kötelezettségről. Az ugyanis, hogy egy termék tartalmaz gmo-t, és azt jelölni kell, nem ugyanaz, mintha egy terméket gmo-mentesnek minősítünk. A kettő között óriási különbség van, ezt összemosni nonszensz – hangsúlyozta.
Másképpen vélekednek erről azok az agrárszakértők, akiket még tavaly kérdeztünk meg a 0,1 százalékos határérték tarthatóságáról. Szerintük a leginkább vitatott pont, hogy a jogszabály szerint csak azok a termékek tekinthetők gmo-mentesnek, amelyekben a genetikailag módosított anyagok mennyisége 0,1 százalék alatt van, ez ugyanis rendkívül csekély koncentrációt jelent, és az engedélyezett uniós érték ennek ugyebár a kilencszerese. Mint hozzátették: Magyarország körülbelül 650 ezer tonna szóját importál évente, és ez a mennyiség a takarmányozáshoz el is fogy. Ugyanakkor az importszója több mint 90 százaléka génmódosított, és olcsóbb, mint a gmo-mentes fajta. (Génmódosított növényt lehet importálni, nálunk csak termesztési tilalom van.) Ezért a piaci igények kielégítése érdekében a legtöbb takarmánykeverő üzem felváltva gyárt gmo-s és gmo-mentes szójából készült takarmányt.
Ebből következik, hogy egyes takarmánykeverőknél a raktári tárolás és a technológia átszennyeződései miatt szinte lehetetlen azt megoldani, hogy ne kerüljön génmódosított termék a gmo-mentes takarmányba. Előbbi aránya a tapasztalatok szerint nem 0,1, hanem körülbelül 0,3-0,4 százalék körül mozog. Természetesen meg lehet oldani a 0,1 százalékos tisztaságot külön üzemmel, de nagyon kevés ilyen cég van Magyarországon. A szigorú szabályozást tartalmazó rendelet tehát nagyon sok kis és közepes takarmányüzemet kizár a gmo-mentes termelésből, ugyanis egyszerűen nem tud eleget tenni a követelménynek. Egyes szakértők ezért is támogatják a jelenlegi szigorú szabályozás lazítását.
Az eddigi hazai jelölési rendszer a következőket tette lehetővé: külön jelölést kap a gmo-mentes élelmiszer, takarmány, az ezekből készült egyes összetett termékek, a gmo-mentes takarmánnyal etetett állatoktól származó hús, hal, tojás, tej, valamint a gmo-mentes méz. Egy szarvasmarha húsánál például akkor használható a „gmo-mentes termelésből, a hús gmo-mentes takarmánnyal etetett állattól származik” jelölés, ha az állat levágását megelőző legalább egy éven át nem kapott génmódosított takarmányt. A „gmo-mentes” jelöléssel ellátott növényi eredetű élelmiszer, illetve takarmány pedig legfeljebb csak 0,1 százalékban tartalmazhat véletlenszerűen vagy technikailag elkerülhetetlen módon belekerült gmo-t. Érdekesség még, hogy nem jelölhető gmo-mentesként az olyan növényi eredetű élelmiszer, amelynek nincs forgalomban gmo-engedéllyel rendelkező változata. Nem érdemes tehát gmo-mentes almát keresni a piacon, hisz minden alma gmo-mentes.
