Több milliárd forintos kiesést okozhat a civil szervezeteknek, ha azok az adózók, akik helyett idén már a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) készíti el az adóbevallást, elmulasztják külön leadni az egyszázalékos rendelkező nyilatkozatukat. Lapunk korábban már beszámolt a problémáról, most civil összefogás kezd kibontakozni a témában. A helyzet megoldásához ugyanis a vállalatok segítségét kérik a civilek az „1% barát munkahely” elnevezésű akcióban.
Az Adománygyűjtő Szervezetek Önszabályozó Testülete szerint az automatikus adóbevallás örömteli lehetőség lehet milliók számára, akik így mentesülhetnek az adminisztratív terhektől. Ugyanakkor nagy vesztesei lehetnek azok a szervezetek, amelyek emiatt eleshetnek a felajánlásoktól. – Tavaly több mint hárommillió ember töltött ki bevallást, közülük idén sokan rábízzák ezt a NAV-ra. Így is van persze arra lehetőség, hogy az egyszázalékos rendelkező nyilatkozatot külön is benyújtsák az adózók, ehhez a NAV külön felületet biztosít.
De kérdés, hányan veszik majd a fáradságot, hogy ezt megtegyék, ha amúgy a bevallás egyéb részeihez nem nyúlnak – mondta lapunknak Cseh Balázs, a testület szóvivője.
A szervezet adatai szerint a tavalyi évben azok közül, akik maguk készítették el az adóbevallásukat, 78 százalék ajánlotta fel az egy százalékot, akik viszont nem maguk készítették el a saját bevallásukat, azoknak mindössze 23 százaléka rendelkezett erről. Számításaik szerint, ha ezt az arányt kivetítjük a mostani helyzetre, akkor a civil szervezetek teljes anyagi vesztesége akár több milliárd forint is lehet.
A szóvivő elmondta, a pontos eredményeket csak szeptemberben ismerik majd meg, de az aggodalom érezhetően jelen van a szektor szereplőiben, és próbálnak lépéseket tenni a veszteségek elkerülése érdekében. A testület az egyszázalékos akcióval igyekszik javítani a helyzeten, az ebben részt vevő vállalatok segítségét kérik a rendelkező nyilatkozatok gyűjtésében és az adóhatósághoz való továbbításában, hiszen az adózók többsége elérhető a munkahelyeken.
– Nem kérünk sem pénzt, sem más megerőltető dolgot a cégektől, csak egy kis segítséget ahhoz, hogy a dolgozóknak megkönnyítsük a nyilatkozatok leadását – hangsúlyozta Cseh Balázs. Hozzátette, minden háttéranyagot biztosítanak, a cégeknek csak annyi a dolguk, hogy ezeket eljuttassák a dolgozóikhoz, és egy gyűjtőpontot üzemeltessenek, ahol az aláírt nyilatkozatokat egy lezárt borítékba téve a munkatársak leadhatják. Ezeket egy csomagban kell postázni az adóhatóságnak, még május 22. előtt.
Az adóhivatal tegnap arra hívta fel a figyelmet, hogy az általuk készített bevallási tervezet május 22. után automatikusan hivatalosnak minősül, ha addig nem nyilatkozik másképp az adózó. Hozzátették, aki egyetért a tervezettel, annak nincs további teendője. Az ügyfélkapuval rendelkezők már március közepétől elérhették a NAV által készített szja-bevallási tervezetüket. Azoknak is elkezdte már a postázást az adóhivatal, akik március 16-ig kérték tervezetük megküldését papíron, s május 2-ig mindenki megkapja a dokumentumot. Ha valaki már megkapta a tervezetet papíron, ám nem ért egyet az abban szereplő adatokkal, a 16SZJA nyomtatvány kitöltésével teljesítheti bevallási kötelezettségét a május 22-i határidőig. Amennyiben valaki időközben regisztrált az ügyfélkapura, az új elektronikus felületen tudja módosítani vagy kiegészíteni a bevallástervezetét.
Magyar adót kifogásol Brüsszel
A török tehergépjárművekre kivetett magyar gépjárműadó nincs összhangban az uniós joggal, ugyanis az EU–Törökország Társulási Tanács határozata alapján a vámmal azonos hatású díjnak minősül – ismertette az uniós főtanácsnok indítványát az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága. Az ügy előzménye, hogy az Istanbul Lojistik török cég Németországba tartó kamionját a magyar hatóságok feltartóztatták, és azt állapították meg, hogy a vállalkozás elmulasztotta befizetni a magyar jogszabályok által előírt gépjárműadót, ezért súlyos pénzbírsággal sújtották. A dán főtanácsnok szerint a vitatott adó alkalmazási feltételei nem azonosak a hazánkban és a Törökországban regisztrált gépjárművek esetében. Ezért a török tehergépjárművekre a határ átlépése miatt kivetett adót úgy kell tekinteni, mint amellyel egyoldalúan sújtják a Törökországból az EU piacára tartó árukat. (MN)
