A fizetési moratórium lejárta után célzott, átmeneti és átlátható megoldás kell

A fizetési moratórium lejárta után a sérülékeny jövedelmi helyzetű adósokra fókuszáló, célzott, átmeneti és átlátható megoldást javasolt Fábián Gergely, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója a Portfólió keddi hitelezési konferenciáján.

Jelasity Radován, a Magyar Bankszövetség elnöke indokoltnak nevezte a moratórium bevezetését, és kijelentette: minden bank hajlandó lesz a fizetési nehézséggel küzdő ügyfelének részleges moratóriumot, vagy adósság-átütemezést, adósság-összevonást kínálni, bilaterális alapon. Hangsúlyozta: a szektor sajátos operációs bravúrt hajtott végre, amikor a magyar adósok 16 ezer milliárd forintnyi hitelállományának 24 órán belüli felfüggesztését intézte, „többnyire hibátlanul”. Ez a magyar GDP 34 százaléka; páratlan kihívást jelentett – mondta.

Fábián Gergely arról is beszélt, hogy a magyar bankrendszer jól vizsgázott, miközben a II. világháború óta az egyik legnagyobb gazdasági sokkot szenvedi el a világgazdaság.

Lassabb kilábalásra kell felkészülni, a 'V„ helyett úgynevezett 'pipa' alakú felpattanás látszik, bár számos bizonytalanság van. Megerősítette, a 2008-as válsággal ellentétben most nincs probléma a magyar bankrendszerben, a szektor erős, támogatni tudja a gazdaságot, amiben az MNB szabályozásainak jelentős szerepe van.

A márciusban bevezetett törlesztési moratóriumban a hitelállomány 40-50 százaléka érintett, ennek hatására mintegy kétezermilliárd forint marad a lakosságnál és a vállalkozásoknál, ami az adósok likviditásának megőrzéséhez nagy segítséget nyújtott – ismertette. A jegybank adatai szerint idén júniusban a moratóriumra jogosult mintegy 2,7 millió lakossági ügyfélből 1,6 millióan léptek be a moratóriumba. Ebből 160-270 ezer ügyfél tekinthető sérülékenynek például a munkaerőpiaci helyzete miatt. A cégek közül 60 ezer élt a törlesztés felfüggesztésével, közöttük ”20 ezres nagyságrendet képviselnek azok, amelyeknek problémái lehetnek„. A cégeknél a szállítói kötelezettségek ( mintegy 15 ezer milliárd forint) miatt komplexebb a helyzet, azok nem tartoznak bele a moratóriumba.

Közölte: a helyzet napról-napra változik, nemzetközi példák alapján a moratórium meghosszabbítása csak szűk körre vonatkozik, több országban már lejárt, az ottani kockázatok alakulását a jegybank szoros figyelemmel követi.

A moratórium meghosszabbításánál úgy vélte biztosítani kell, hogy a fizetési hajlandóság megmaradjon, és a reorganizáció is megvalósuljon. Erre szolgálhat a kamatfizetési kötelezettség fenntartása, vagy a teljes törlesztések ütemezett visszafizetése. A cégek fizetési képességének a romlása először a szállítói tartozások növekedésében csapódhat le, ennek továbbterjedése jelentős kockázatot jelent – mondta, rámutatva: a magyar jogrendszerben jelenleg nincs reorganizációt támogató szabályozás, a csődeljárás pedig nem megfelelő erre. Mindenképpen szükség van reorganizációs eljárásra – mondta.

Arról is beszélt, hogy digitális ugrásra van szükség a bankrendszerben, a fintech szektornak a krízishelyzet számos lehetőséget teremt, nő a kereslet az egyszerű megoldások iránt. A jövő pénzügyi közvetítését nem feltétlenül a bankok végzik, az új kihívók (BigTech cégek) mellett a jegybankok is megjelenhetnek a piacon. A digitális ugráshoz, a 21. századi technológiát alkalmazó bankrendszerhez szabályozói lökésre is szükség van, ami nem csak a jegybankot jelenti – összegezte.

Jelasity Radován a magyarországi hiteltörlesztési moratóriumot messze a legkedvezőbbnek nevezte a régióban. Kiemelte az automatikus részvételt és a kilenc hónapos időtartamot, amely a leghosszabbak közé tartozik. A meg nem fizetett kamatokat tőkésítik a legtöbb országban – mondta, a magyar rendszer ugyanakkor futamidőhosszabbítással kalkulál, nem törlesztőrészlet-növekedéssel.

Megemlítette ugyanakkor, hogy a moratóriumból „kijönni hosszabb lesz”, mint ameddig a bevezetése tartott.

A moratórium a bankszektornak közel 50 milliárd forintba került, emellett több százmilliárd forint veszteséggel számolnak. Ezt a bankok céltartalék formájában részben már az első féléves beszámolóikban kimutatták. Azt is hangsúlyozta, hogy a járványügyi alapba a bankszektor méltányosnak tartotta befizetni az 55 milliárd forint extra különadót.

Rámutatott: a bankszektor jövedelmezősége drasztikusan csökkent a járvány alatt, és ez még nem jelenti a válság végét. A szektor adózás utáni eredménye közel 80 százalékkal 46 milliárd forintra esett vissza. A mérlegfőösszege 43 600 milliárd forint, a bevételek és a költségek egyaránt közel 10 százalékkal nőttek, ám ”minden rendben„ a működési eredménnyel, ahogy a céltartalékokkal is – húzta alá. Hozzátette: most vannak hosszú évek óta először céltartalékok, ebből a szempontból is bizonyítottan prudens a bankrendszer. A céltartalék 45 százalékát három bank képezte.