A moratórium meghosszabbításánál úgy vélte biztosítani kell, hogy a fizetési hajlandóság megmaradjon, és a reorganizáció is megvalósuljon. Erre szolgálhat a kamatfizetési kötelezettség fenntartása, vagy a teljes törlesztések ütemezett visszafizetése. A cégek fizetési képességének a romlása először a szállítói tartozások növekedésében csapódhat le, ennek továbbterjedése jelentős kockázatot jelent – mondta, rámutatva: a magyar jogrendszerben jelenleg nincs reorganizációt támogató szabályozás, a csődeljárás pedig nem megfelelő erre. Mindenképpen szükség van reorganizációs eljárásra – mondta.
Arról is beszélt, hogy digitális ugrásra van szükség a bankrendszerben, a fintech szektornak a krízishelyzet számos lehetőséget teremt, nő a kereslet az egyszerű megoldások iránt. A jövő pénzügyi közvetítését nem feltétlenül a bankok végzik, az új kihívók (BigTech cégek) mellett a jegybankok is megjelenhetnek a piacon. A digitális ugráshoz, a 21. századi technológiát alkalmazó bankrendszerhez szabályozói lökésre is szükség van, ami nem csak a jegybankot jelenti – összegezte.
Jelasity Radován a magyarországi hiteltörlesztési moratóriumot messze a legkedvezőbbnek nevezte a régióban. Kiemelte az automatikus részvételt és a kilenc hónapos időtartamot, amely a leghosszabbak közé tartozik. A meg nem fizetett kamatokat tőkésítik a legtöbb országban – mondta, a magyar rendszer ugyanakkor futamidőhosszabbítással kalkulál, nem törlesztőrészlet-növekedéssel.
Megemlítette ugyanakkor, hogy a moratóriumból „kijönni hosszabb lesz”, mint ameddig a bevezetése tartott.
A moratórium a bankszektornak közel 50 milliárd forintba került, emellett több százmilliárd forint veszteséggel számolnak. Ezt a bankok céltartalék formájában részben már az első féléves beszámolóikban kimutatták. Azt is hangsúlyozta, hogy a járványügyi alapba a bankszektor méltányosnak tartotta befizetni az 55 milliárd forint extra különadót.
Rámutatott: a bankszektor jövedelmezősége drasztikusan csökkent a járvány alatt, és ez még nem jelenti a válság végét. A szektor adózás utáni eredménye közel 80 százalékkal 46 milliárd forintra esett vissza. A mérlegfőösszege 43 600 milliárd forint, a bevételek és a költségek egyaránt közel 10 százalékkal nőttek, ám ”minden rendben„ a működési eredménnyel, ahogy a céltartalékokkal is – húzta alá. Hozzátette: most vannak hosszú évek óta először céltartalékok, ebből a szempontból is bizonyítottan prudens a bankrendszer. A céltartalék 45 százalékát három bank képezte.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!