– A magyar hiteltörlesztési moratórium jóval hosszabb ideig és sokkal nagyobb mértékben kiállt az adósai mellett, mint bármely hasonló rendszer a világban – hangsúlyozta tegnap a Magyar Bankszövetség elnöke a világméretű koronavírus-járvány eddigi időszakát értékelve újságírók előtt. Jelasity Radován ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány legutóbbi döntése alapján október 31-ig élő második moratórium hatálya alatt még jelenleg is 1,15 millió lakossági ügyfél áll, akiknek érdemes alaposan megfontolniuk, belépjenek-e a megváltozó feltételekkel folytatódó türelmi rendszer, 2022. június 30-ig tovább működő harmadik szakaszába. Kalkulációjuk szerint potenciálisan a most moratóriumban lévő adósok hozzávetőleg hetven százaléka lehet jogosult bejelentkezni a védőháló további igénybevételére. Ám az elnök úgy véli, ennél kevesebben élnek majd ténylegesen a lehetőséggel.
Mint ismert, Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn jelentette be a kormány döntését, amely szerint a nyugdíjasok, a gyermeket várók, illetve nevelők, a közfoglalkoztatottak, és azok a magánszemélyek, akiknek az előző évhez képest csökkent a jövedelmük kérhetik a törlesztési moratórium hosszabbítását. – A vállalkozások esetében azok jogosultak a részvételre a további kedvezményes időszakban, amelyeknek az árbevétele legalább 25 százalékkal esett az előző évhez képest, továbbá – mutatott rá Jelasity Radován. Külön jelezve, hogy a cégek esetében kitétel az is, hogy a jogosultaknak nem lehet gazdaságélénkítő hiteltartozásuk. Az elnök fontosnak nevezte megemlíteni azt is, hogy azoknak, akik hosszabbítani szeretnék a moratóriumot 2022 június végéig, erről a jogosultsági feltételek fennállása esetén nyilatkozniuk kell majd a bankjuknak. A bent maradás tehát most már nem automatikus.
A bankszektori szervezet elnöke – aki az Erste Bank első embereként maga is gyakorló bankár – azt javasolja,
aki tud fizetni, ne vegye igénybe az újabb moratórium adta lehetőséget.
Inkább kezdjen el törleszteni, akár megemelt havi részletekkel, vagy – amennyiben van félretett pénze, megtakarítása – éljen az egyre több banknál kérhető előtörlesztési megoldással és mielőbb rendezze a tartozását. Figyelmeztetett azonban, hogy
mivel pontos rendelet még nem jelent meg, a bankok csak azt követően – de minden bizonnyal minél előbb – értesítik majd az ügyfeleket az alkalmazandó szabályokról.
Az elnök szerint a hitelmoratórium miatt megnőtt hitelállománynak bevételnövelő hatása van, amely a 2019-es 14,7 ezer milliárdról az idén 18,3 ezer milliárdra nőtt. A működési bevételek 976 milliárd forintra emelkedtek az idei január–júniusi időszakban a 2019-es 769 milliárd forintról és a tavalyi első féléves harmincmilliárd forintról. A járvány miatti kiadások folyamatosan gyarapodtak, 652 milliárd forintra a tavalyi 626 milliárd forint után. A céltartalék mértéke azonban a tavalyi 144 milliárd forint után idén alig 12 milliárd forintot tett ki. A szektor idei első féléves profitja 405 milliárd forintra rúgott.
Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára szerint szakmai javaslatukban már a bevezetésekor a rászorultságot tartották a fő szempontnak a hitelezési moratóriumnál. A magyar bankszektor a veszélyhelyzet kihirdetésétől felelősen végrehajtotta a számára előírt kötelezettségeket. A moratórium lehetőségét késedelem nélkül kialakított adminisztrációval biztosította, a különadót befizette – sorolta a szakember. – A mostani bejelentést a szektor tanulmányozza. Szeretnék és méltányosnak éreznék, ha a szempontjaikat mélyebben figyelembe vennék a végső jogszabály kialakításában – idézte Kovács Levente szavait a távirati iroda.
Egy csokorban a fenntartható bankolás tíz pontja
Becsei András alelnök, a Magyar Bankszövetség fenntarthatósági javaslatai között fontos eredménynek nevezte, hogy a lakáshitelezés jelentős része digitálisan már megvalósítható, a statisztikai értékbecslés pedig költséghatékonyabbá teszi ezt a folyamatot. A jövőben – a fenntartható bankolás közzétett tíz pontja szerint – javasolják az elektronikus pénzügyi műveletek kedvezőbb adózását, a tranzakciós illeték szabályozásának finomhangolását és illetékmentességet az elektronikus műveletek után. A fenntartható bankolás érdekében pedig kívánatosnak tartanák a hitelezéshez kapcsolódó közvetett költségek csökkentését.
