Megközelítette tavaly decemberben a hazai földgázfelhasználás a 16,5 TWh-t, ami 2016 óta a legmagasabb decemberi fogyasztás. Az év utolsó hónapjában szélsőséges ingadozás jellemezte a hazai és a nemzetközi földgázárjegyzéseket. A hazai gáztőzsdén a másnapi árak 90 €/MWh szintről indulva bejárták a 70–179 €/MWh tartományt, és ismét újabb árcsúcsok dőltek meg – olvasható a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) decemberi földgázpiaci jelentésében.
A piac volatilitását jól mutatja, hogy volt olyan nap, amikor 13 százalékot emelkedtek az árak, míg máskor közel 31 százalékkal csökkentek.
Decemberben nagy változékonyság jellemezte a nemzetközi árjegyzéseket is. Az ütemes növekedés után a hónap második felére rekordmagasságba szöktek az árak, majd a hónap eleji szint alá korrigáltak. Az árkiugrást a hideg időjárás, a kínálati szűkösség, valamint a szélcsendes időjárás, a nukleáris erőművi kapacitások kiesése miatti addicionális európai erőművi kereslet, valamint nagymértékben az európai- és világpolitikában kialakult bizonytalanságok együttes hatása okozta. Az év végén az enyhébb időjárás hatására csökkent az árnyomás a piacokon. Mivel decemberben az európai gázárak átmenetileg még az ázsiai piacon kialakult árakat is meghaladták, ezért megindult a szabad LNG-készletek Európába áramlása, ami hűtötte a piacot. A hónap közepén az európai kereskedők 33,45 €/MWh maximum többletet is fizettek a rugalmas LNG-forrásokért.
Az árak rendkívüli szintjét elsősorban az okozta, hogy Európában a korábbi éveknél számottevően alacsonyabb a tárolókban felhalmozott gázkészlet, és az Északi Áramlat 2 engedélyezésének elhúzódása, az orosz–ukrán konfliktussal és a Gazprom európai szállításainak csökkenésével kapcsolatos hírek nyomán az import növelése is korlátokba ütközött. A piac érzékenyen reagált minden olyan hírre, ami a gázkereslet vagy -kínálat negatív alakulásával volt kapcsolatos, ami korábban nem látott mértékű kilengéseket okozott a földgáztermékek árában.
Az emelkedő árak ellenére az előző havinál csak kismértékben több import forrás érkezett az európai piacokra. Nőtt az LNG-import mennyisége, az orosz import viszont 23 százalékkal elmaradt az előző év decemberében szállított mennyiségtől. Ennek következtében Norvégia, ami az EU-ban felhasznált földgáz mintegy 25 százalékát szállítja, 139,9 százalékos éves exportnövekedést ért el.
Bár a magyar piacon nincs tárolói készlethiány, és hosszú távú szerződés is garantálja a fogyasztók biztonságos ellátását, a piaci árak követték a nyugat- európai piaci trendeket. A hazai földgázfelhasználás megközelítette a 16,5 TWh-t, ami 2016 óta a legmagasabb decemberi fogyasztás. A hazánkba érkező import mennyisége decemberben az előző havi szinten alakult, a környező országok importigénye viszont megemelkedett, így az ellátásban továbbra is nagy szerepet töltött be a kitárolás.
A magas indulókészletnek köszönhetően december végén még így is 50 százalék volt a tárolók telítettsége, ami megfelel a 2018-as évben jellemző értéknek.
Magyarországon a rezsicsökkentés eredményeként az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő fogyasztók által fizetett földgáz árát jogszabályok rögzítik. Az egyetemes szolgáltatásért felelős szereplők, az MEKH-hel egyeztetett módon, piaci eszközök igénybevételével fenntarthatóan biztosítani tudják a jogszabályokban meghatározott végfelhasználói árakat a lakosság számára.
Borítókép: A szerb–magyar nagynyomású földgázvezeték Horgoson (Fotó: MTI/Kelemen Zoltán Gergely)
