Miközben az orosz hadsereg körbevette Ukrajnát, és így a feszültség egyre fokozódott, több európai vezető is tárgyalt az orosz elnökkel, hogy diplomáciai megoldást találjanak a helyzetre. Így a legtöbben azt gondolták – és az észszerűség is azt diktálta –, hogy végül enyhülni fog a feszültség. A tőzsdéken ezért egész a háború kezdete előtti napokig nem is mutatkozott érdemi reakció. A támadás előtt három nappal azonban, amikor Oroszország elismerte a két szakadár népköztársaságot Kelet-Ukrajnában, már reálisabbnak tűnt a háború veszélye, így az árfolyamok csökkenni kezdtek.
A fegyveres konfliktus kezdetének napján érthető módon felgyorsult a folyamat, majd amikor az olajár meredek emelkedésnek indult március elején, egy újabb eladási hullám söpört végig a piacokon. A pánik azonban ezzel véget ért, a részvények többségénél erős korrekció kezdődött. Egyre inkább az kezdte befolyásolni az árfolyamokat, hogy az adott céget hogyan érinti a helyzet, van-e kitettsége a Oroszországban vagy Ukrajnában, esetleg érintik-e a szankciók.
A Budapesti Értéktőzsdén is nagyjából így zajlottak a folyamatok, a nemzetközi trendeket követve. A korábban stabilan 52 ezer pont környékén mozgó részvényindex, a BUX a háború előtti napokban 48 ezer pontra csökkent, a fegyveres konfliktus kirobbanását követően viszont 38 ezer pontig zuhant. Egy kisebb korrekció után az olajár gyors emelkedésekor még egyszer visszatért ide, utána azonban a megnyugvás jelei mutatkoztak, március végére 47 ezer pontig emelkedett az index. Az elmúlt napokban azonban, miután a konfliktus elhúzódni látszik, újabb csökkenés következett be, 42 ezer pontig.
Ez nagyjából húszszázalékos veszteség a háború előtti helyzethez képest, ami egyébként önmagában nem túl vészes reakció egy ilyen helyzetben, amikor a gazdasági hatások jelentősek lehetnek.
Mivel a BUX-ot kevés nagy súlyú és sok kisebb súlyú részvény alkotja, egy-egy nagyobb részvény jelentősebb mozgása erősen eltérítheti – ezért nagy a különbség a főbb európai és amerikai indexekhez képest, amelyek végül többet dolgoztak le a veszteségükből.
A BÉT-en forgó részvények többsége jól bírta az elmúlt másfél hónapot, árfolyamuk kevéssel van lejjebb a háború előtti szintnél, sőt van olyan, amelyik erősödött azóta.
A BUX legnagyobb súlyú komponense az OTP, a bankpapírt erősen megviselte a háború. Ez érthető annak fényében, hogy a banknak orosz és ukrán leánybankja egyaránt van. A papír árfolyamát ugyancsak befolyásolják a háború és az ennek nyomában növekvő infláció kedvezőtlen makrogazdasági hatásai. A korábbi 17 ezer forint fölötti szintről az árfolyam tízezer forint alá zuhant, ezt korrekció követte 13 ezer forintig, azonban mostanra újra 11 ezer forint környékére csökkent.
A második legnagyobb részvény, a Mol sokkal jobban szerepelt, sőt most egyenesen magasabban van az ára, mint a háború előtt, aminek fő oka az, hogy rendkívül magas, háromszáz forintos osztalékot tervez kifizetni a cég. Az olajár emelkedése ugyanakkor kedvező a Molnak, még azzal együtt is, hogy a benzinár korlátozásából adódó terheket nagyrészt neki kell állnia. A háború előtti 2600-ról 2300 forintig süllyedt az árfolyam a konfliktus első napjaiban, de ezt hamar ledolgozta, majd az óriási osztalék hírére 2900 forint fölé szaladt, most 2800 körüli az ár.
A harmadik legfontosabb részvény a Richter, amelynek komoly szerepe van az orosz piacon, bár nyereségének már csak kis hányada származott onnan. A korábbi nyolcezer forintról a háború hatására 6500-ig esett az ár, most hétezer környékén kereskednek vele. Végül a negyedik blue chip, a Telekom a korábbi 430 forintos árról négyszázra csökkent, itt azonban a fő hatás
az emelkedő kamatszint, amely csökkenti a cég osztalékhozamának vonzerejét.
Borítókép: Budapesti Értéktőzsde illusztráció (Fotó: Kallus György/Világgazdaság)
