– Minden huszonkét évvel ezelőtt kezdődött, amikor életemben először kikeveredtem Erdélybe, az az utazás teljesen megváltoztatta az életemet, és annak a kirándulásnak az eredménye ez a pápateszéri porta is – bocsátja előre Schvarcz Sándor a birtokon levő halastava partján állva. Ahogy körbenézünk, csodás környezet tárul elénk, olyan érzésünk támad, mintha megérkeztünk volna a paradicsomba.
A birtok a Veszprém megyei falucska Ady Endre utcájában, annak már földútként folytatódó szakasza mellett található. A portára vaskapun jutunk be, majd egy rövid, fákkal és bokrokkal szegélyezett betonúton érünk el a vízimalomnak is helyet adó fogadóépülethez, amely amúgy a tó északnyugati csücskében található. Az északi–déli irányban elnyúló, halakban gazdag tavat az épület mellől azonban nem látni, azt csak akkor csodálhatjuk meg, ha felkaptatunk a gátra.
A birtokon helyet kapott emellett több gazdasági épület, és egy külön kis ingatlanban szaunát is elhelyeztek, aki pedig szereti a házi állatokat, közeli barátságot köthet a Schvarcz család idős lovával és tehenével is. Mindezt meseszép zöldövezetben, fákkal és bokrokkal tarkított természeti környezetben teheti meg.
Vágyott egy saját tóra
– Amikor 2000-ben Erdélyben jártam, valóban nagyon megfogott a táj, akkor kint sikerült vásárolnom egy régi parasztházat, amit utána felújítottunk. Ehhez az ingatlanhoz később kialakítottunk egy másfél hektáros tavat, amit azonban nem volt egyszerű működtetni és rendben tartani 800 kilométeres távolságról. Ráadásul Románia bonyolult jogi útvesztőiben nehezen lehetett eligazodni, ezért egy idő után eladtam a tavat – mondja Schvarcz Sándor. A férfinak azonban ekkor komoly hiányérzete lett, mert noha nem tartja magát „vízi embernek”, de nagyon vágyott egy saját tóra. Schvarcz Sándor azt azonban eldöntötte, hogy ha még egy tavat kialakít, akkor azt a lakóhelyéhez, a Győr-Moson-Sopron megyei Nyúlhoz közel teszi majd.
Vállalkozóként mezőgazdasággal, főképpen szántóföldi gyümölcstermesztéssel is foglalkozom, és egy alkalommal hoztam a terményt leadni ide, Pápateszérre. Ott az átvevőnél érdeklődtem, hogy tud-e a környéken olyan eladó ingatlant, ahol tavat lehetne létesíteni. Az illető rögtön a figyelmembe ajánlotta Pápateszért, ahol egykoron 25 működő vízimalom volt, és amelyek közül többet, ugyan rossz állapotban, de meg lehet vásárolni. Tizenkét évvel ezelőtt így esett a választásom erre a pápateszéri birtokra, ami nagyon megtetszett, még akkor is, ha a főépület nagyon romos, a terület pedig rendkívül elhanyagolt, bozóttal benőtt volt
– mutat körbe a férfi.
Sokakat vonz a festői környezet
Schvarcz Sándor akkor még úgy gondolta, hogy a birtokot gyorsan sikerül felújítania, de a munkálatok végül hét-nyolc évig eltartottak. Nehézséget okozott a környezet rendberakása, a tó kialakítása, a meder szigetelése, az épület felújítása. A vízimalmot például Erdélyből hozták darabokban, és itt építették újjá. A kőmalom amúgy jó állapotban van, víz segítségével lánchajtással, de akár villanymotorral is működik. Utóbbit a vállalkozó azért szerelte be, hogy a malom működését könnyebben meg tudja mutatni az érdeklődőknek, sokakat ugyanis érdekel a szerkezet. Az egészet úgy próbálták felépíteni, ahogy régen is kinézett. A faluban van amúgy másik rendbe tett vízimalom is, abban kiállítást rendeztek be.
Amikor a birtok elkészült, eleinte csak a család használta pihenésre, de másfél éve úgy döntöttek, hogy hétvégente kiadják fizető vendégeknek. A vállalkozás bevétele pedig hozzájárul a porta fenntartásához.
A vendégektől érkező visszajelzések nagyon pozitívak, mindenki meg van elégedve a környezettel, jól érzik itt magukat az emberek. Aki akar, még horgászhat is a tóban. A vendégek nyolcvan százaléka szájhagyomány útján értesül a lehetőségről, aztán sokan annyira megszeretik a helyet, hogy többször is visszajönnek. A faluban is sokan csodájára járnak annak, amit elértünk, talán miattam is kezdték el értékelni az egykor jelentős értéket képviselő romos épületeket, és odafigyelnek a vízimalomkultuszra is
– mondja Schvarcz Sándor, aki jelenleg egy másik malmot is rendbe tesz a faluban, illetve az önkormányzattal közösen több ingatlant is felújítottak a pusztulás felé sodródó pincesoron. Ha az összeset sikerülne újjá varázsolni, akkor a pincesort is be lehetne vonni a turizmusba. A pozitív változáshoz azonban több Schvarcz Sándorhoz hasonló vállalkozó kedvű befektetőre lenne szükség.
A turizmust erősítve fejlődnének
Amíg a jó példa nem lesz ragadós, addig a Schvarcz-malom az egyik legnagyobb látványosság a faluban. A birtok most sem áll üresen, éppen családi barátok pihennek a vendégházban. Farkas Katalin – Sándor feleségének barátnője – az ismerőseivel a közeli Écsről érkezett két napra Pápateszérre, és lenyűgözte őket a helyszín, illetve a házigazda házaspár elhivatottsága, lelkesedése, természetszeretete, valamint az, ahogy a régi dolgokat tisztelik. – Most vagyunk itt először, de szinte biztos, hogy nem utoljára. A gyerekeket is elhívtuk ide, nekik és az unokáknak is nagyon tetszett a miliő. Megcsodálták a tavat, örültek az állatoknak, etették a halakat, rabul ejtették őket a természet értékei – meséli Farkas Katalin.
Azért, hogy a falu tovább haladhasson a fejlődés útján, és több turisztikai fejlesztés indulhasson el Pápateszéren, talán Völfinger Béla polgármester tehet a legtöbbet. A kisközség első embere elmondja, hogy körülbelül egy bő évtizeddel ezelőttig a vízimalmok kultusza helyben szinte már teljesen a feledés homályába merült, azóta viszont pozitív változás történt, ami Schvarcz Sándornak és családjának is köszönhető. – Minden településnek kell, hogy legyen valamilyen jövőképe, nálunk kézenfekvő, hogy a vízimalomkultuszt kell erősíteni, amihez vállalkozók segítségével sok mindent hozzá lehet kapcsolni, és ezek munkahelyet tudnának teremteni. Itt vagyunk a Bakony lábainál, több turistaútvonal van a környéken, így minden adott a turizmus élénkítéséhez – fejti ki Pápateszér polgármestere.
Hozzáfűzi, hogy a fejlődés elősegítése érdekében a gazdákkal és vállalkozókkal közösen utakat újítottak fel, és a marketingre is jobban odafigyelnek helyben. Öt évvel ezelőtt vízimalmos napot szerveztek, amit aztán többnapos pápateszéri patamalom fesztivállá fejlesztettek, a programban pedig már szakmai előadások is helyet kapnak.
Nem titkolt céljuk, hogy újabb vállalkozókat kutassanak fel, a most még romos malmok tulajdonosainak pedig igyekeznek felhívni a figyelmét arra, hogy hatalmas érték van a kezükben.
Völfinger Béla úgy gondolja, hogy ha ez sikerül, akkor a falunak nemcsak jelene, hanem jövője is lesz.
Borítókép: Schvarcz Sándor sikeresen ötvözi a régi értékék megőrzését a turizmussal a Veszprém megyei Pápateszéren (Fotó: Havran Zoltán)
