Kettős célt szolgál a zöldenergia Magyarországon

Egyszerre célja Magyarországnak a környezetvédelem és az energiahatékonyság a zöldenergia alkalmazásával. Orbán Viktor évértékelőjéből kiderül, a zöldátállás racionális módon valósul meg, a kormányzat már jó ideje tesz lépéseket ebbe az irányba, a 2030-as klímacélok pedig jó eséllyel teljesülnek.

2024. 02. 28. 5:39
2020.10.07. Tahitótfalu A Szentendrei szigeten helyezték üzembe a Fővárosi Vízművek legújabb napelem-parkját, amely a szigeten található víztermelő kutakat és a káposztásmegyeri gépházat látja el energiával. Fotó: Kurucz Árpád (KA) Magyar Nemzet Fotó: Kurucz Árpád
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A jövő a zöldenergiáé és azoké, akik gyorsan és észszerűen tudnak átállni – fogalmazott a minap évértékelő beszédében Orbán Viktor miniszterelnök. Ezzel két legyet lehet ütni egy csapásra: a külső energiafüggéstől való megszabadulást, ami energiafüggetlenséget jelent, és egy egészségesebb, élhetőbb jövő elérését. Mindez egy racionális zöldenergia-stratégia mentén mehet végbe, megteremtve Magyarországon egy új, modern, természetbarát gazdaságot.

DSC_1600
zöldenergia
Jelentősen bővült a beépített naperőmű-kapacitás Magyarországon, a tendencia folytatódik
Fotó: Kisalföld/Rákóczy Ádám

A miniszterelnök elmondta, az átálláshoz a zöldenergiát meg kell termelni, majd el kell tárolni. 

 

Mi a zöldenergia? 

A zöldenergia olyan energiaforrásokból termelt energiára utal, amelyek környezetbarátnak és fenntarthatónak tekinthetők, de leginkább a megújuló energiaforrásokat értik alatta. A zöldenergia ismérve, hogy megtermelése nem, vagy egészen minimális mértékben bocsát ki káros szennyező anyagokat a légkörbe, és nem meríti ki a természeti erőforrásokat. A szinte nulla szén-dioxid-kibocsátású, ezáltal karbonsemlegesnek tekinthető nukleáris energiát is ide soroljuk, amelynek előnye, hogy napszaktól, évszaktól és időjárástól függetlenül rendelkezésre áll. 

Európában francia érdekérvényesítés hatására az atomenergia bekerült EU taxonómiarendeletbe, amely rendeleti keretrendszer azt határozza meg, hogy környezetvédelmi szempontból mi minősül fenntarthatónak. Azaz csaknem két éve az atomenergia uniós mérce szerint is zöldenergiának számít.

Ahogyan Orbán Viktor is jelezte, a nukleáris energia nélkül nem lehet elhagyni a fosszilis energiát. Szólt egyúttal a már zajló naperőmű-fejlesztési programról, amely megvalósításában és népszerűvé tételében nagy szerepe van Lantos Csaba energiaügyi miniszternek.

 

Lépések a zöldenergiára való átállás elősegítése érdekében 

Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium (EM) közigazgatási államtitkára a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által szervezett konferencián Magyarország energiapolitikáját ismertette. A zöldenergiára történő átállás lépései az önállósodás első szintje a diverzifikáció, amelynek irányába például a földgáz területén tettek már lépéseket, ezt követi a tényleges szuverenitás elérése, amely a 2030-as évek elejére kivitelezhetőnek tűnik az áram terén. 

Paksi atomerőmű (3)
Paks nélkül nincs zöldátállás, Európában atomreneszánsz zajlik, ami elengedhetetlen a klímasemlegességhez
Fotó: Kállai Márton

Felidézte: 2010-ben három fő célt jelöltek ki az energia területén. Az atomenergia és a zöldenergia kettősére kell építeni, a környező országokkal kapcsolatot teremtő infrastruktúrákat kell fejleszteni és egy erős nemzeti vállalat kell létrehozni. 

Egyebek közt villamosenergiahálózat-fejlesztésekre és zöldgyártósorok fejlesztésére 600-600 milliárd forintot, zöld ipari parkokra 800 milliárdot, vállalkozások energiahatékonyságára és lakossági energiahatékonyságra 400-400 milliárdot, geotermia-projektekre 300 milliárdot terveztek – sorolta. Az összesen 7000 milliárd forintos programban nincsenek benne azok a projektek, amelyek már döntési fázisban vannak, ilyen például a paksi fejlesztés – tette hozzá. Mint írtuk, a beruházás szerepe megkérdőjelezhetetlen az energiafüggetlenség terén, ráadásul Pakson világszínvonalú, bevált technológia létesül. Európában egyébként Németországot és Spanyolországot leszámítva

egy úgynevezett nukleáris reneszánsz kezdődött el.

Tavaly idehaza uniós viszonylatban is arányaiban kiemelkedően, 1632 ­MW-tal nőtt a hazai napelemes kapacitás, így idei évre elértük a 5,65 gigawatt (GW) kapacitást, vagyis teljesülhet a Nemzeti energia- és klímaterv (Nekt) azon célkitűzése, hogy 2030-ra elérjük a 12 GW-t, 2050-re pedig a 24 GW-t. Ehhez viszont a hálózat fejlesztése és az energia tárolása is szükséges.

A cél, hogy 2030-ra a Magyarországon előállított energia 90 százalékban szén-dioxid-mentes legyen – írta közösségi oldalán Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő.

Ismertette egyúttal a zöldátállás jelenleg zajló folyamatait is. Emlékeztetett, a kormány a zöldátállás érdekében indította el a Napenergia plusz programot a lakosságnak, amivel akár ötmillió forint vissza nem térítendő támogatást adnak napelemes rendszerek és ahhoz tartozó tárolók telepítésére. Az elektromosjármű-beszerzési pályázatot, amivel vállalkozások elektromosjármű-vásárlásához adnak akár négymillió forint kedvezményt.

A tárolói pályázat segíti ipari energiatárolók létesítését és üzemben tartását, így jelentősen növeli a hazai zöldenergia-tárolási kapacitást. Utóbbiról azt érdemes tudni, a vállalkozások zöldenergia-fejlesztéseit is támogatja a kormány, 62 milliárd forintot különítettek el a zöldenergia-tárolók telepítésére. A január közepén elindított programokban összesen 137 milliárd forinttal segítik a magyar családok és a cégek zöldenergia beruházásait. Pályázni február 5-ig lehetett, a támogatással megvalósuló új zöldenergia-tárolókkal több mint hússzorosára nő a jelenleg összesen mintegy 20 megawattos hazai kapacitás.

 

A zöldenergia a fenntartható és versenyképes jövő záloga 

A lakosság is egyetért Magyarország energiapolitikájának főbb törekvésével. A Fenntartható és Versenyképes Magyarországért Alapítvány (FVMA) megbízásából készült kutatásból kiderül, hogy a magyaroknak egyaránt fontos a környezet védelme (87 százalék) és a ráfordított energia megtérülése (79 százalék). Jónak tartják a zöldenergiába való befektetést (67 százalék), a jövő gazdasági és innovációs lehetőségét látják benne (56 százalék). Az FVMA a kutatás eredményét értékelve úgy véli, duplán kifizetődő, ha zöldenergiába fektetünk, mert azzal egyszerre óvjuk környezetünket és erősítjük versenyképességünket a régióban.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Kurucz Árpád)

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.