Az idei év első negyedének értékesítési adatai szerint a családi házak átlagos értékesítési ideje a különböző vármegyékben változó képet mutat. Általános szabálynak mondható, hogy a panellakásokat lehet a leggyorsabban, míg a házakat a leglassabban eladni. Benedikt Károly, a Duna House PR- és elemzési vezetője a témában lapunk megkeresésére elmondta, az átlagos értékesítési idő számítása a 2024-es ingatlanpiacon nem egyszerű feladat, hiszen a megnövekedett kereslet hatására még a korábban piacra került, beragadt ingatlanok is tulajdonosra találtak az idei első negyedév során. Ez magyarázza, hogy a számok akár hosszabb értékesítési időt is mutathatnak, miközben valójában kiemelkedően aktív a vevői érdeklődés.
A Duna House értékesítési adatai alapján Heves vármegyében keltek el leggyorsabban a családi házak: a hirdetés kezdetétől számítva, átlagosan 107 nap, vagyis 3 és fél hónap alatt.
Körülbelül öt-hat hónap közötti időre volt szükség Békés, Hajdú-Bihar, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok, Vas, Csongrád és Veszprém vármegyében – korábban írtuk, nagyjából öt hónap az átlag –, míg a többi vármegyében fél évnél is több időbe telt a családi házak értékesítése.A településeket illetően Szombathely és Budaörs családi házai keltek el a leghamarabb, mindössze 3 és fél hónap alatt az idei első negyedéves tranzakciók adatai alapján, ezzel szemben Gárdonyban akár egy évig is szükséges volt hirdetni a családi házakat, míg megérkezett rájuk az ideális vevő – emelte ki Benedikt Károly.
Az első negyedévben zömében száz négyzetméter feletti házakra szerződtek országszerte a Duna House ügyfelei, az összes családi házat érintő szerződéskötés 44 százaléka tartozott ide.
A tranzakciók közel harmadában pedig 70–100 négyzetméteres otthonokat választottak.Az első negyedévben új tulajdonoshoz kerülő házak adatai alapján a fővárosban volt a legmagasabb, 125 négyzetméteres átlagos alapterületre irányuló kereslet. A két-három gyermeket nevelő vagy ennyi gyermeket tervező családok számára ideális, 100-110 négyzetméteres ingatlanokat vásároltak átlagosan Veszprém, Pest, Tolna, Baranya, Zala, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Győr-Moson-Sopron, Vas, Komárom-Esztergom és Békés vármegyében. Az ország többi területén száz négyzetméter alatti volt az átlagos ingatlanméret – sorolta Benedikt Károly.
A családi házakra irányuló keresletet a gyermeket nevelők vagy gyermekvállalást tervezők esetében a csok plusz által meghatározott összeghatár is befolyásolja. Az idei év első negyedének tranzakciói szerint a házakért fizetett legmagasabb átlagos vételár a fővárosi ingatlanoknál jellemző, átlagosan 88,7 millió forintot fordítottak családi ház vásárlására a Duna House ügyfelei. Pest, Győr-Moson-Sopron és Veszprém vármegyében átlagosan 57–62 millió forintot fizettek a házakért, Bács-Kiskun, Baranya, Komárom-Esztergom, Csongrád, Somogy és Hajdú-Bihar vármegye 30,9–45,7 millió forint közötti átlaggal a középmezőnybe tartozik, míg a többi vármegye esetében átlagosan harmincmillió forint alatti kiadást jelent egy családi ház megvásárlása.
Ha pedig állapot szerint vizsgáljuk, a Duna House-nál alacsony felújítási kedvet mértek, így az ő statisztikájuk alapján Nyugat-Magyarországot leszámítva országszerte a jó állapotú ingatlanokat részesítették előnyben a vásárlók.
