Gyengélkedik az európai kiskereskedelem

A szomszédos országok kiskereskedelmi adatai alátámasztják a kormány azon kijelentését, miszerint az év végi fogyasztási adatok a magyarok külföldi utazásainak megnövekedett száma miatt lettek gyengébbek. Ugyanakkor ha Európa egészét nézzük, a kiskereskedelem meglehetősen rossz állapotba került a legtöbb országban.

Illusztráció Fotó: Teknős Miklós

Az európai kiskereskedelem általánosságban véve borzasztó állapotba csúszott a hideg télen. A remények szerint az ukrajnai háború utolsó szakaszába ér, de a kontinens politikai, versenyképességi és lelki válságának ez nem vet véget. A vásárlók nem költenek, pár kivételtől eltekintve, mint amilyen déli szomszédunk, Horvátország, ahol árstopokkal óvják a fogyasztói hangulatot –írja a Világgazdaság.

A kiskereskedelmi forgalom dinamikájából jól lehet következtetni az életszínvonal alakulására. Egyfelől az szokta befolyásolni, meghaladja-e a bérek növekedése az inflációt, másfelől az, hogy elegendő-e a bizodalom a jövőben ahhoz, hogy a jövedelmet el is költsék, ahelyett, hogy félreteszik.  

Az utóbbi hónapok európai uniós adatai azt mutatják, hogy sorban jöttek a gyengébbnél gyengébb fogyasztói bizalmi adatok, a régiónkból is. Másfelől az újraéledő inflációt inkább már a dráguló szolgáltatások hajtják, mint a termékek (akár az élelmiszer), miközben újra érezteti hatását az energia drágulása is, ha nem is olyan mértékben, mint az ukrajnai háború kirobbanásához kötődő európai energiaválság sokkja során. 

Az energiaválság, illetve az általa elindított inflációs cunami visszavetette a bolti fogyasztást Európában, és ez már a második hatalmas pofon volt a 2020-ban beütött világjárvány után. Ezekből pedig máig sem sikerült kikapaszkodnia Európának a kiskereskedelmi forgalomban. Miután a múlt év az újrafelkapaszkodással kezdődött, az év utolsó hónapjaiban már tapintható az újraelbizonytalanodás: a termékek fogyasztásában az éves, illetve havi változást mutató számokban repkedtek a mínuszok.

Az év utolsó két hónapja elé bizalommal szoktak tekinteni a kiskereskedők, ehhez képest tavaly a csütörtökön közölt európai uniós adatok azt mutatják, hogy a tagállamok felében Magyarországhoz hasonlóan havi szinten csökkent a kiskereskedelmi forgalom az egyik vagy mindkét hónapban. Régiónk legnagyobb gazdaságában, a lengyeleknél még a 2023 decemberinél is  kevesebbet költöttek a boltokban.

Az Eurostat olyan grafikont is közölt, amelyből látszik: az uniós kiskereskedelem volumenben még mindig nem tért vissza az inflációs válság előtti 2022-es szintre. Annak ellenére, hogy a gyenge 2023-hoz képest a december már kétszázalékos emelkedést mutatott az EU-ban átlagosan (az euróövezetben csak 1,9-et). 

A Nemzetgazdasági Minisztérium magyarázata szerint a hatnapos karácsonyi hosszú hétvégét kihasználva a magyarok rekordszámban utaztak külföldre – ami meglátszott a Liszt Ferenc repülőtér forgalmában, és az osztrák és szlovák határátkelőkön regisztrált magyar rendszámú autók számában –, és ez lehetett a decemberi gyengébb hazai kiskereskedelmi teljesítmény mögött.

Ha a környező országok adatait nézzük, azok, úgy tűnik, igazolják ezt: Ausztriában éves szinten az átlagnál nagyobb volt a kiskereskedelmi forgalom növekedése, Szlovákiában éves és havi szinten is hatalmas megugrást látunk, Romániában és Horvátországban hat százalékot meghaladó volt az éves növekedés.

A nagyobb képet nézve azonban a gyenge kiskereskedelmi trendet a fogyasztói hangulat is tükrözi. Ha a cseh kiskereskedelmi forgalom hosszú szenvedés után, decemberre 6,2 százalékos éves bővülésig küzdötte is fel magát, a fogyasztói bizalmi index januárra majdnem egyéves mélypontra hanyatlott vissza, és ugyanezt a romlást láthatjuk a lengyel, a szlovák, az osztrák és a magyar mutatókban, szélesebben pedig az Európai Unió egészében is.

A teljes cikk a Világgazdaság oldalán olvasható.