Ahogy azt várni lehetett, nem sikerült túl jól az év vége a hazai boltokban, a Központi Statisztikai Hivatal csütörtök reggel közölt adatai szerint a kiskereskedelmi forgalom a nyers adat szerint 0,4, naptárhatástól megtisztítva 0,1 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát, novemberhez képest ugyanakkor 1,2 százalékkal mérséklődött. Bár elsőre utóbbi adat nem néz ki túl fényesen, nem tekinthető meglepetésnek, előzetesen sejteni lehetett, az év utolsó hónapja az előzetes várakozásokhoz képest gyengébb lesz. Ennek oka, hogy decemberben gyakorlatilag hatnapos hosszú hétvége volt, így december 23-tól 27-ig gyakorlatilag zárva tartottak a boltok. Az pedig, hogy két-három munkanappal kevesebb van a hónapban, érdemben tudja befolyásolni a havi adatot – írja a Világgazdaság a kiskereskedelmi forgalom alakulása kapcsán.
Az adatok mögött az is áll, hogy az év végén jelentősen megugrott a külföldre utazások száma: a Nemzetgazdasági Minisztérium és Nagy Márton is ezzel magyarázta a decemberi forgalom alakulását. Tavaly decemberben ugyanis mintegy 250 ezerrel több magyar döntött külföldi kiutazás mellett, mint a megelőző év azonos időszakában, ez pedig hatással lehetett a boltok forgalmára is, tehát a fogyasztás helyreállásával nincsen probléma továbbra sem.
Ezt igazolja, hogy a lap információi szerint a decemberi megbicsaklás is csak átmeneti volt, az online pénztárgépek januári adatai már felpattanást mutatnak.
Tavaly összegészében 2,6 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom volumene, azaz nem sikerült ledolgozni a 2023-as visszaesést, akkor 7,9 százalékkal csökkent kiskereskedelmi volumen. A fogyasztás helyreállása egyáltalán nem volt zökkenőmentes az elmúlt egy évben, annak ellenére, hogy a KSH 2023 szeptemberétől mérte a reálbérek emelkedését, ennek hatása pedig nagyon sokáig nem csapódott le a belső fogyasztásban. Az óvatossági motívum hónapokon keresztül határozta meg a gazdasági folyamatokat.
Az, hogy a belső fogyasztás helyreállása mégis folyamatos volt tavaly, azt maguk a GDP-adatok támasztják alá: 2024 harmadik negyedévben a háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal bővült.
A kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztási adatok közötti eltérést az magyarázza, hogy a kiskereskedelem a teljes fogyasztás mintegy ötven százalékát adja, a többit a szolgáltatások teszik ki, tehát a belső kereslet jelentős része nem jelenik a kiskereskedelmi adatokban.
A KSH kiemeli a mostani adatközlésében, hogy decemberben
- az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben 1,2,
- a nem élelmiszer-kiskereskedelemben fél százalékkal bővült,
- míg az üzemanyag-kiskereskedelemben – jelentős bázishatás eredményeként – 6,9 százalékkal mérséklődött az értékesítés naptárhatástól megtisztított volumene az előző év azonos időszakához viszonyítva.
2024 egészében a kiskereskedelem forgalmának volumene 2,6 százalékkal emelkedett. Azon belül az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 3,7, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 2,4 százalékkal bővült, míg az üzemanyag-kiskereskedelemben 0,1 százalékkal mérséklődött a volumen.
