Rekordszintre nőtt a fiatalok jövedelme egy kutatás szerint

A fiatalok átlagos havi nettó jövedelme 234 ezer forintra nőtt a múlt év végére, szemben az egy évvel korábbi 200 ezres szinttel. 2019-hez viszonyítva meg is duplázták az összeget a K&H ifjúsági index szerint, amely a 19–29 évesek anyagi helyzetét vizsgálta. A korosztályon belül azonban jelentős eltérések vannak: hét százalékuknak nincs jövedelme, 13 százalékuk 250–300 ezer forintról számolt be, kilenc százalékuk pedig félmillió forintnál is nagyobb összegből gazdálkodhat – ismertette kutatását a bank.

2025. 02. 03. 12:52
_IMG_7999_LUS diák részmunkaidő munka foglalkoztatás
20220804 Budapest Diákmunka Fotó: Kallus György LUS Világgazdaság VG Fotó: Kallus György
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Újabb rekordszintet értek el a fiatalok a személyes jövedelmüket nézve, amelybe beletartoznak a szülőktől és egyéb forrásból származó juttatások, támogatások, a dolgozó fiataloknál pedig a munkabér is. A 19–29 évesek anyagi helyzetét is vizsgáló K&H ifjúsági index szerint a múlt év végére nettó 234 ezer forintra hízott az átlag összeg, szemben a múlt év harmadik negyedévére vonatkozó 225 ezer, valamint az egy évvel korábbi 200 ezer forinttal – közölte hétfőn a bank.

A fiatalok további fizetésemelést várnak. Fotó: Shutterstock

Rammacher Zoltán, a K&H lakossági ügyfélszegmens marketingvezetője a friss eredményeket értékelve úgy fogalmazott: a rekord tulajdonképpen nem meglepetés, az utóbbi években ugyanis a bérek emelkedése felfelé húzta a fiatalok jövedelmét is. Az is látszik a 2012 végén indított felmérés hosszabb távú adataiból, hogy 2019 elejéhez képest megduplázódott a fiatalok jövedelme – fűzte hozzá. Kiemeltél: az átlagértéken belül vannak eltérések. A férfiak 261 ezres, a nők 205 ezres átlagos nettó jövedelemről számoltak be. A 19–25 évesek átlagos 210 ezer forintos jövedelme a 26–29 éves korosztályra már 272 ezer forintra nőtt. A fővárosiak 284 ezres átlaga magasabb a megyeszékhelyeken élők 265 ezres és a kisebb városokban lakók 178 ezres átlagához képest. Az aktív keresők 322 ezrével szemben a diákok átlagos keresete csak 177 ezer forint, míg az inaktívak körében még a 100 ezer forintot sem éri el az átlag. Emellett a megkérdezett fiatalok hét százaléka arról számolt be, hogy nincs semmilyen jövedelme, 11 százalékuk pedig havonta kevesebb mint 50 ezer forintból gazdálkodhat. Továbbá 13 százalékos azoknak az aránya, akik 250–300 ezer forint közötti összegről beszéltek, miközben kilenc százalékuknak 500 ezer forintnál is a magasabb a havi jövedelme.

 

További emelést várnak a fiatalok

A korosztály aktív, azaz állásban lévő tagjainak nagy része optimista a fizetése alakulását tekintve: tízből heten várnak emelésre a jövőben. Ezen belül 51 százalékuk kisebb mértékű, az infláció alatti bérnövekedéssel számol, ami reálértéken csökkenést jelent. Ugyanakkor 19 százalékuk infláció feletti fizetésemeléssel kalkulál, azaz reálértéken is feljebb léphet. Nagymértékű növekedésre az átlagosnál magasabb arányban a nyugati országrészben és a megyeszékhelyeken számítanak a fiatalok. A dolgozó fiatalok közel negyede – 24 százaléka – nem vár változást a havibért illetően, hat százalékuk azonban elképzelhetőnek tartja, hogy nominálisan is kevesebbet kap a jelenleginél.

 

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.