A német átállás tehát egy nagyon drága energetikai kísérlet, amely súlyosan megterheli a fogyasztókat és az ipart is. Egy zöldacélt gyártó üzem már az év elején leállította a termelését, mert a sokkoló árakat nem tudta kigazdálkodni. Más cégek külföldre helyezik át a termelést. Az eredmények tehát kijózanítók.
A „zöldátállás” szellemében a nap- és szélerőművi kapacitások féktelen fejlesztése és a német atomerőművek leállítása nem váltott ki „zöld gazdasági csodát”, hanem éppen ellenkezőleg: törékenyebbé és sokkal drágábbá tette az energiaellátást.
Hárfás Zsolt borúlátó, ugyanis a jelenlegi folyamatok mentén tovább nő az import, és áramkorlátozások is lehetnek. A villamosenergia-igény 2030-ig megduplázódhat, miközben a nap- és szélerőművek valós ellátásbiztonságot nem tudnak garantálni, és a kritikus időszakokban égetően szükség van a szén- és gázerőművekre is, ám a szénerőműveket le kellene állítani a klímasemlegesség jegyében. Az összekapcsolt rendszerek miatt a német energiahiány már most is drámai hatást gyakorol a szomszédos országok energiaáraira is.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!