A megtakarítások és az adósságok különbségeként adódik a nettó pénzügyi vagyon. Ez a mutató utal a családok hosszú távú anyagi biztonságának mértékére. A háztartások GDP-arányos nettó pénzügyi vagyona 2010 és 2025 között 71 százalékról 115 százalékra nőtt. Ez 44 százalékpontos növekedést jelent. Arra a kérdésre, hogy ez arányaiban mit jelent, hogyan kell értékelni, az elemzők kiemelik: a 2010 és 2025 közötti időszak a maga 44 százalékpontos GDP-arányos lakossági pénzügyi vagyonnövekedésével több mint dupla akkora mértékű gyarapodást hozott a magyar családoknak, mint a megelőző 15 év.
2024-ben az európai uniós országok többségében (a 27 országból 16-ban) a háztartások nettó pénzügyi vagyona meghaladta az adott ország GDP-jének nagyságát. A legtöbb nettó megtakarítással
- a dán (285 százalék),
- a svéd (255 százalék) és
- az olasz (223 százalék) háztartások rendelkeztek ebben az évben,
- a legkevesebbel pedig a lengyel (71 százalék), a román (56 százalék) és a szlovák (44 százalék) háztartások.
A szakértők felsorolják, hogy a növekedés folyamatát egyszerre támogatta a lakossági megtakarítások gyors bővülése, az állampapírpiac tudatos fejlesztése, valamint a háztartások eladósodottságának jelentős csökkenése. Nemzetközi összevetésben Magyarország mára a középmezőny élére került, a régión belül pedig a legerősebb pénzügyi stabilitású háztartási szektorral rendelkezik. Az adatok arra utalnak, hogy a magyar családok az elmúlt években uniós összehasonlításban is kiemelkedően magas megtakarítási hajlandóságot mutattak, ami nemzetközi összehasonlításban is kedvező képet fest a magyar megtakarítási trendekről.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!