A mikro-, kis- és közepes vállalkozásoknak sem jelent óriási pénzügyi kihívást a minimálbér és a garantált bérminimum kötelező megemeléséből adódó bérköltség – vélik egybehangzóan a Magyar Nemzet által megkérdezett képviseletek.
A vállalkozói szervezetek ugyanakkor rámutattak: azokon a területeken, amelyeket közvetlenül érint a korlátozás, illetve közvetve komoly kiesést jelent nekik a lassan egy éve a mindennapjainkat meghatározó világjárvány, természetesen nem hiányzott a megemelendő bérköltség.
A munkahelyek döntő többségét adó kisvállalkozások többségénél ugyanakkor nem ez a jellemző.
A kormány az elmúlt hónapokban ráadásul jelentős segítséget nyújtott a legkisebbeknek: a bértámogatási programok, az adókedvezmények és az iparűzési adó mérséklése is könnyítik a kötelező legkisebb keresetek emelésével a stabil működést.
A szakszervezetek megkeresésünkre arra hívták fel a figyelmet, hogy sok területen továbbra is munkaerőhiány van. A minimálbérek emelése érdemben érinti a kölcsönzött munkaerőt, ezt a fajta foglalkoztatást pedig általában a nagyvállalatok veszik igénybe.
A kkv-knak is bért kell emelniük ahhoz, hogy megtartsák a munkaerőt.
A versenyszférában ráadásul általában nagyobb béremeléseket hajtottak végre a vállalatok, mint a minimálbérek négyszázalékos emelése. A cégeknél átlagosan nyolc-kilenc százalékos bérfelzárkóztatás várható idén.
Vállalatmérettől függően a nagyobb cégek tíz százalék környékén is emelnek a bruttó fizetéseken, míg a kisebbek jellemzően öt-hat százalékkal növelik a kereseteket.
A nagyobbak tíz, a kicsik öt-hat százalékkal magasabb fizetéseket adhatnak idén, az emelések mértéke nagyobb, mint a minimálbér
Fotó: Mirkó István
A kkv-szektorban a garantált bérminimum emelése jelenthet nagyobb kiadást. Ennek oka, hogy sokan vannak foglalkoztatva a garantált bérminimum tavalyi, 210 600 forintos összege és a februártól megemelt, 219 ezer forintos összeg között, az ő bérüket pedig a bérfeszültségek és a keresettorlódás elkerülése miatt szintén ki kell igazítaniuk a munkáltatóknak. A minimálbér és a bérminimum közvetlenül mintegy egymillió munkavállalót érint, közvetve pedig további százezreket.
A Munkástanácsok Országos Szövetsége a bértárgyalások során az elmúlt hónapokban több alkalommal is arra mutatott rá, hogy
a hivatalosan minimálbérre bejelentett dolgozók nagy része – 200–250 ezer fő – vélhetően zsebbe kapja jövedelme további részét.
Ebben az esetben a munkáltatónak a minimálbér emeléséből nem keletkezik jelentős többletköltsége, mindössze a szociális hozzájárulási adó (szocho) bérrel arányos emelkedését kell állnia, a valóságban a zsebbe adott kereset egy része válik legálissá. A minimálbér emeléséből adódóan a munkaadói járulék többlete havonta körülbelül ezer forint.
A hétfőn aláírt bérmegállapodás értelmében a minimálbér februártól 161 ezer forintról 167 400 forintra emelkedik. Ezzel a munkaadóknak a minimálbéren foglalkoztatott alkalmazott után havonta hatezer forinttal nő a kiadásuk. A garantált bérminimum 210 600 forintról 219 ezer forintra emelkedik, ami a munkáltatónak havonta közel tízezer forintos többletkiadást jelent.
A megállapodás szerint ha júliustól két százalékponttal csökken a szociális hozzájárulási adó, a minimálbér összege automatikusan 169 ezer forintra nő, míg a garantált bérminimum 221 200 forintra. Ebben az esetben
a munkáltató úgy tud további egy százalék kötelező legkisebb bért emelni, hogy a havi kiadása csökken, ugyanis a béren felül az államnak fizetendő járulékok, vagyis a 15,5 százalékos szocho és a másfél százalékos szakképzési hozzájárulás mértéke összesen 15 százalékra csökken a jelenlegi 17 százalékról.
Ez tehát azt jelenti, hogy a bérmegállapodás szerinti idei második béremelés – ha megvalósul – a munkáltatónak végül kiadáscsökkenést eredményez.
