A munkahelyek megtartását segíti elő a közterhek mérséklése

Sokkal nagyobb bevételkieséssel kellene számolniuk és tartósabban rosszul járnának a települések, ha az iparűzési adó elengedése helyett a kis- és középvállalkozásoknak el kellene bocsátaniuk az alkalmazottakat. A becslések szerint az összes iparűzésiadó-bevételen belül a kkv-k aránya Budapesten tíz, országosan harminc százalék.

A várakozásoknak megfelelően továbbra is elfogadhatatlannak tartja számos település a helyi iparűzési adó (IPA) kis- és középvállalkozásoknak megítélt kedvezményét. A kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslatára év végén döntött arról, hogy a 2021-ben fizetendő, 2020-as évre számolt iparűzési adó felét elengedi a járvány okozta gazdasági nehéz­ségek könnyebb átvészelését segítve. Az összeg az önkormányzatok bevételét gyarapítja, amelytől most elesnek a települések. A leghangosabban Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere tiltakozott az adócsökkentés ellen, pedig érdemi bevételkiesést nem okoz a fővárosnak az intézkedés.

Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Budapesti Vállalkozásfejlesztési Közalapítvány kuratóriumának korábbi elnöke a Magyar Nemzethez eljuttatott elemzésében arra mutatott rá, ha nem akarjuk, hogy a munkaerőpiacunk bezuhanjon, akkor a kkv-kra kiemelten kell figyelnünk, mert legnagyobb arányban ők teremtenek munkát, a foglalkoztatottak 72 százalékának. Felidézte: a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 777 milliárd forint volt 2019-ben az országban az összes IPA-bevétel. Ennek az összegnek a harminc százaléka marad nagyjából az érintett vállalkozásoknál. Budapest IPA-bevétele 294 milliárd forint. Ezen osztoznak a kerületek és a fővárosi önkormányzat. Budapest költségvetésének terhére legfeljebb harmincmilliárd maradhat a kkv-knál – emelte ki a szakértő.

A nagyvárosok IPA-befizetéseiben sokkal nagyobb arányú a nagyvállalatok részaránya. Budapesten a 2015-ös adat szerint a legnagyobb vállalatok adták a főváros teljes IPA-bevételének hetven százalékát, míg a legkisebbek mindössze 3,7 százalékot jelentettek a fővárosnak. Az adatok alapján Szalai Piroska úgy becsüli, legfeljebb tízszázalékos kiesést jelenthet a kkv-k adójának lefelezése.

A helyi iparűzési adót hazánkban nem a vállalkozás nyeresége után kell fizetni. Annak a cégnek, amelynek tavaly volt bevétele – még ha kevesebb is, mint a költségei –, kötelező iparűzési adót fizetnie Magyarországon. Ez tavaly a legtöbb vállalkozásnál sokkal nagyobb terhet jelentett, mint a társasági adó. Mivel a nagyvállalkozások a nagyobb településeken működnek, ezért a kisebb önkormányzatok arányaiban nagyobb bevételkieséssel számolhatnak. A kormány ezért kompenzációt ígért a 25 ezer főnél kisebb településeknek, és tárgyalásokat ajánlott a nagyobb városoknak – emlékeztetett a szakértő. Szalai Piroska értetlenségének adott hangot azzal kapcsolatban, hogy több település tiltakozik. Kiemelte: sokkal súlyosabb következményekkel járna a munkahelyek elvesztése, és összességében nagyobb terhet jelentene a településeken a munkanélküliség kezelése. Szalai Piroska hozzátette: átlagosan kétszázezer forint kedvezményt kap így egy vállalkozás. A települések az állami kompenzációval így várhatóan nem szenvednek bevételkiesést.

Korábban lapunk megírta, hogy a kormány álláspontja világos: a járványügyi védekezésből és a terhek elosztásából az egész társadalomnak, a gazdasági élet minden szereplőjének és a magyar államnak – benne a kormányzati és az önkormányzati szektornak – is ki kell vennie a részét. Az emberi élet és egészség védelme mellett ez legfőképpen munkahelyek megvédését és újak teremtését jelenti. Ehhez pedig az út a legtöbb embernek munkát adó magyar kkv-k terheinek mérséklésén, így az iparűzési adó csökkentésén keresztül is vezet.