Egyelőre csak a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Versenyképességi programja ad támpontot ahhoz, hogy milyen irányban és hogyan bővülhetnek a családtámogatások. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi Kormányinfón a Magyar Nemzet kérdésére annyit mondott, hogy a kabinet szeretné bővíteni a családtámogatásokat, különösen a két- és többgyermekes családoknak szóló adókedvezmények és egyéb kedvezmények körét. Hozzátette: a miniszterelnök arra kérte a kormány tagjait, hogy készítsenek javaslatokat ezzel kapcsolatban.
A tárcavezető által felvetett adókedvezmények rendszeréről a családvédelmi akcióterv bejelentése után, február végén publikált dokumentum azt írja, mivel ez a kezdetektől egyösszegű elemként él, a keresetek dinamikus emelkedésével veszített előnyéből.
– Amennyiben a családi adókedvezmények bruttó átlagbérhez viszonyított 2011-es arányának elérését tűzzük ki, akkor az összegek másfélszeres emelésére van szükség. A kedvezmények összegének jövőbeni bővülése kötődhetne a mindenkori bruttó nemzetgazdasági átlagkeresethez vagy a minimálbér alakulásához – fogalmaz a program.
Több utód esetén várhatók újabb engedmények
Fotó: Kurucz Árpád
Mint ismert, az adó- és járulékkedvezmény az egy- és a legalább háromgyermekesek esetében változatlan összegű: előbbiek havi tízezer forintot, utóbbiak gyermekenként 33 ezer forintot tudnak érvényesíteni, vagyis ennyivel nagyobb nettó bért kaphatnak kézhez. A kétgyermekes családok gyermekenkénti tízezer forintos támogatása néhány év alatt húszezerre nőtt, vagyis ma a kétgyermekesek havi kedvezménye negyvenezer forint. Ha a jegybanki javaslatból indulunk ki, akkor az egygyermekesek havi 15 ezer, a kétgyermekesek összesen 60 ezer forintot tudnának érvényesíteni, a többgyermekesek pedig utódonként mintegy 50-50 ezer forintot kapnának, ami egy háromgyermekes családnak összesen 150 ezer forint adó- és járulékkedvezményt jelentene.
A jegybank a „negatív adó” engedélyezését is javasolta, ami azt jelentené, hogy azok a legális jövedelemmel rendelkezők is részesülnének a kedvezményből, akik az adóalap-kedvezményt nem tudják teljes mértékben kihasználni. Az adó- és járulékkedvezményre egyébként is jogosult háztartásoknak ez a teljes körű igénybevételhez szükséges havi összeget jelentené.
Az MNB felvetései között szerepel továbbá, hogy a korábbi gyermekvállalás ösztönzésére érdemes lenne a harmincéves kor alatt szülő nők gyermekei után járó adóalap-kedvezményt növelni. Emellett a jövő januártól a négygyermekes édesanyák személyi jövedelemadó alóli mentességét is kibővítenék akár a család összes tagjára, akár a háromgyermekes nőkre – utóbbi felvetés már kormányzati megnyilatkozásokban is elhangzott.
