Európa fejlett gazdaságai megúszták a visszaesést, így a magyar GDP is nagyobb ütemben nőhet jövőre, ugyanakkor átmenetileg az infláció is magasabb lesz a korábban számítottnál – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentése. A jegybank szerint a növekedés motorja Európában továbbra is a visegrádi régió, mivel a térség országainak gazdasága átlagosan 2,5 százalékkal magasabb ütemben bővült, mint az eurózóna egésze.
Az MNB véleménye szerint az infláció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet növeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ami azonban jelentős változás: az elmúlt negyedévben az eurózónában a recessziós félelmek enyhültek, ezért a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak (korábban az inflációt fékező külső hatásokat erősebbnek ítélték).
A fogyasztói árindex, ami már most is a jegybank háromszázalékos célja fölött van, januárig tovább emelkedik, főként az üzemanyagárak bázishatásainak és az élelmiszerárak növekedésének következtében, azonban azt követően lassan mérséklődni kezd, és 2021–22-ben a háromszázalékos inflációs célon stabilizálódik.
A bruttó hazai termék, azaz a GDP a korábbi előrejelzésnél kissé magasabb ütemben bővül a következő években. Jövőre 3,7 százalékot vár a jegybank, az azt követő két évben egyaránt 3,5 százalékot, így az eurózónához történő felzárkózás továbbra is a legalább két százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik.
A lakossági megtakarítások az új állampapírba is áramlanak nyár óta
Fotó: Kurucz Árpád
Az export a következő években dinamikusan, öt százalékot meghaladó mértékben bővülhet, köszönhetően az elmúlt időszak jelentős beruházásainak, melyek rövidesen termőre fordulnak, az új kapacitások termelése beindul. A nettó export 2019-ben közel semlegesen, viszont 2020 és 2022 között ismét pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.
A folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-ben a külkereskedelmi egyenleg mérséklődésének hatására átmenetileg csökken, amihez az importigényes beruházások dinamikus növekedése is hozzájárul, viszont 2020-tól ismét emelkedni fog, és ez a folyamat várhatóan több éven át kitart.
2019-ben a költségvetés hiánya 1,8 százalék körül alakulhat, viszont a 2020. évi költségvetési törvény alapján a hiánycél jövőre egy százalékra mérséklődik úgy, hogy nagyjából még egy százaléknak megfelelő tartalékot is képeznek, és a magas tartalékképzést a továbbiakban is fenn kívánja tartani a kormány. A magyar és az európai uniós költségvetési szabályokkal összhangban az adósság néhány éven belül a GDP 60 százaléka alá csökken. Ezzel párhuzamosan az államadósság devizaarányának további csökkenése és a belföldi tulajdonosi részarány emelkedése a gazdaság sérülékenységét is mérsékli.
A lakossági fogyasztás emelkedésének dinamikája a következő időszakban a jegybank szerint némileg lassul, ugyanakkor továbbra is a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője marad. A rendelkezésre álló jövedelem folyamatos növekedése mellett az idén júniustól elérhető Magyar Állampapír Plusz konstrukció, valamint az állampapír-keresletet ösztönző intézkedések (kincstári számlavezetési díjmentesség, kedvező visszaválthatóság és a kamatadó eltörlése) is támogatják a megtakarítási ráta stabilan tartását.
A lakáspiac idén még élénkül, de az MNB a lakossági beruházások tetőzésére számít. 2020-tól a lakáspiaci ciklus kifutása következtében a magánberuházások csökkenését várják, így ez a szektor negatívan fog hozzájárulni a növekedéshez.
