Csak átmeneti a magasabb infláció

Az MNB decemberi inflációs jelentéséből kiderül, hogy miután nem alakult ki recesszió Európa fejlett gazdaságaiban, a hazai inflációt csökkentő külső hatások enyhültek. Így átmenetileg magasabb lesz az infláció, viszont a gazdasági növekedés is kedvezőbben alakul, így folytatódhat az eurózónához történő évi legalább kétszázalékos ütemű felzárkózás.

A lakossági megtakarítások az új állampapírba is áramlanak nyár óta Fotó: Kurucz Árpád

Európa fejlett gazdaságai megúszták a visszaesést, így a magyar GDP is nagyobb ütemben nőhet jövőre, ugyanakkor átmenetileg az infláció is magasabb lesz a korábban számítottnál – állapítja meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) decemberi inflációs jelentése. A jegybank szerint a növekedés motorja Európában továbbra is a visegrádi régió, mivel a térség országainak gazdasága átlagosan 2,5 százalékkal magasabb ütemben bővült, mint az euró­zóna egésze.

Az MNB véleménye szerint az inflá­ció várható alakulását meghatározó tényezőkben továbbra is kettősség figyelhető meg. Az élénk belső kereslet növeli, míg a tartósan visszafogott külső konjunktúra fékezi az áremelkedés ütemét. Ami azonban jelentős változás: az elmúlt negyedévben az euró­zónában a recessziós félelmek enyhültek, ezért a hazai inflációs kilátásokat övező kockázatok újra kiegyensúlyozottá váltak (korábban az inflációt fékező külső hatásokat erősebbnek ítélték).

A fogyasztói árindex, ami már most is a jegybank háromszázalékos célja fölött van, januárig tovább emelkedik, főként az üzemanyagárak bázishatásainak és az élelmiszerárak növekedésének következtében, azonban azt követően lassan mérséklődni kezd, és 2021–22-ben a háromszázalékos inflá­ciós célon stabilizálódik.

A bruttó hazai termék, azaz a GDP a korábbi előrejelzésnél kissé magasabb ütemben bővül a következő években. Jövőre 3,7 százalékot vár a jegybank, az azt követő két évben egyaránt 3,5 százalékot, így az eurózónához történő felzárkózás továbbra is a legalább két százalékpontos növekedési többlet fennmaradása mellett folytatódik.

A lakossági megtakarítások az új állampapírba is áramlanak nyár óta
Fotó: Kurucz Árpád

Az export a következő években dinamikusan, öt százalékot meghaladó mértékben bővülhet, köszönhetően az elmúlt időszak jelentős beruházásainak, melyek rövidesen termőre fordulnak, az új kapacitások termelése beindul. A nettó export 2019-ben közel semlegesen, viszont 2020 és 2022 között ismét pozitívan járul hozzá a gazdasági növekedéshez.

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2019-ben a külkereskedelmi egyenleg mérséklődésének hatására átmenetileg csökken, amihez az importigényes beruházások dinamikus növekedése is hozzájárul, viszont 2020-tól ismét emelkedni fog, és ez a folyamat várhatóan több éven át kitart.

2019-ben a költségvetés hiánya 1,8 százalék körül alakulhat, viszont a 2020. évi költségvetési törvény alapján a hiány­cél jövőre egy százalékra mérséklődik úgy, hogy nagyjából még egy százaléknak megfelelő tartalékot is képeznek, és a magas tartalékképzést a továbbiakban is fenn kívánja ­tartani a kormány. A magyar és az európai uniós költségvetési szabályokkal összhangban az adósság néhány éven belül a GDP 60 százaléka alá csökken. Ezzel párhuzamosan az államadósság deviza­arányának további csökkenése és a belföldi tulajdonosi részarány emelkedése a gazdaság sérülékenységét is mérsékli.

A lakossági fogyasztás emelkedésének dinamikája a következő időszakban a jegybank szerint némileg lassul, ugyanakkor továbbra is a gazdasági növekedés egyik legfontosabb tényezője marad. A rendelkezésre álló jövedelem folyamatos növekedése mellett az idén júniustól elérhető Magyar Állampapír Plusz konstrukció, valamint az állampapír-keresletet ösztönző intézkedések (kincstári számlavezetési díjmentesség, kedvező visszaválthatóság és a kamatadó eltörlése) is támogatják a megtakarítási ráta stabilan tartását.

A lakáspiac idén még élénkül, de az MNB a lakossági beruházások tetőzésére számít. 2020-tól a lakáspiaci ciklus kifutása következtében a magánberuházások csökkenését várják, így ez a szektor negatívan fog hozzájárulni a növekedéshez.