Új integrációs forma bevezetésével erősítené a termelők érdekérvényesítő képességét az Agrárminisztérium. A tárca ezentúl elismeri azokat a termelői integrációs szervezeteket (TISZ), amelyek akkora tagsággal és termelési volumennel rendelkeznek, hogy eredményesen léphetnek fel a piaci alkufolyamatokban.
– A legtöbb hazai termelő kicsi, a gazdaságok pedig termékeiket legtöbbször a jóval jelentősebb piaci súllyal rendelkező vállalkozásoknak adják el. Ez a méretbeli különbség gyakran egyoldalú kiszolgáltatottságot jelent a gazdák számára – hívta fel a figyelmet Nagy István, agrárminiszter. Ezen segíthetnek a termelői szerveződések, a TISZ ráadásul anélkül tárgyalhat a kereskedőkkel vagy feldolgozókkal a termékek közös értékesítéséről vagy az egységes árról, hogy az egyes termelők áruja a szervezet tulajdonába kerülne. A szervezetek ezen felül segítséget nyújthat tagjainak a megtermelt áruk közös szállításában, tárolásában, raktározásában, de akár az ehhez kapcsolódó marketingben, minőségbiztosításban és informatikában is. Az államilag elismert közösség emellett felmentést kap egyes uniós szinten szabályozott versenyjogi előírások alól is. A tárcavezető szerint minden olyan, legalább tíz tagból álló szervezet megszerezheti az állami elismerést, amely egy adott régió termelésének legalább egy százalékát adja.
Nem teljesen új keletű ez a kezdeményezés, hiszen hasonló elven alapuló termelői csoportok a tej-, valamint a zöldség-gyümölcságazatban már működnek hazánkban is. Csizmadia György, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács alelnöke lapunknak elmondta: míg a zöldség-gyümölcs termelői csoportok és szövetkezetek 2001 óta léteznek és kaphatnak támogatást, addig az európai uniós szabályok miatt a más ágazatban – akár az állattenyésztésben, akár a szántóföldi növénytermesztésben – érdekelt szervezetek csak öt évig kaphattak ilyen típusú hozzájárulást. A cél most az, hogy a zöldség-gyümölcs termelői csoportok mintájára más ágazatokban is folyamatos lehessen a szervezetek működése és támogatása. A szakember szerint az együttműködés legnagyobb előnye nem elsősorban a közös értékesítésben rejlik. Komplett integrációról van szó: a tanácsadás, a termelésfejlesztés, a közös alapanyag-beszerzés, a technológiai transzfer és az oktatás területén is számos előnyhöz jutnak a tagok.
– Az elmúlt húsz év tapasztalata azt mutatja, hogy a zöldség-gyümölcságazatban működő termelői csoportoknak csupán töredéke tudott meghatározó piaci szereplővé tudott válni. Az üvegházi paradicsomtermesztés esetében ezt sikerült elérni, ma három nagy szervezet fedi le a piacot, ők szállítanak be az üzletláncoknak is – mondta el az alelnök. A termelői szervezetek a piac fehérítésében is jelentős szerepet játszhatnak, egy ilyen csoport ugyanis csak akkor lehet sikeres Csizmadia György szerint, ha a termelő a tisztességes utat akarja járni. A 27 százalékos áfa miatt nagy a kísértés a feketézésre, becslések szerint még ma is 50 százalékos a fekete-, illetve szürke zónában értékesített termények aránya.
– Ha egy termelő vállalja, hogy belép egy csoportba és valós előnyöket élvez, akkor tartsa be a játékszabályokat. Valós eredményt ezen a téren csak akkor lehet elérni, ha az ellenőrzés is szigorú lesz – jegyezte meg a szakember.
