Látszik a bérrobbanás a magyar megtakarítási piacon is, e nélkül a MÁP+ sem tudna ilyen jól teljesíteni – mondta Benczédi Balázs, az MKB-Pannónia Alapkezelő vezérigazgatója a Portfólió tegnap rendezett Öngondoskodás konferenciáján.
Mint jelezte, a szuperkötvény nagyságrendileg háromszázmilliárd forintot szívott el a befektetési alapoktól, de főként pénzpiaci és likviditási alapokból ment ki a pénz. A vezérigazgató hosszú távon pozitívnak értékeli az új papír hatását, hiszen több pénzt von be a megtakarítási piacra, amely a rendszeren belül előbb-utóbb más termékekben is keresheti a helyét, ez pedig a részvényeknek és a befektetési alapoknak is jól jöhet.
Attraktív és vonzó megtakarítási terméket terveznek, hogy többen kezdjenek öngondoskodásba
Fotó: Teknős Miklós
A cél az, hogy az állam továbbra is biztosítsa a lakossági megtakarítóknak a MÁP+ infláció feletti reálhozamát – közölte Kurali Zoltán, az Államadósság-kezelő Központ vezérigazgatója. Mint mondta, dolgoznak a nyugdíjkötvényen, tehát elérhető lesz a termék.
Szavai szerint fontos, hogy attraktív termék legyen, mint ahogy az is, hogy ösztönzők is legyenek benne, ami miatt többen, hamarabb elkezdhetnek az öngondoskodásra áldozni.
Nem feltétlenül a rendszeres megtakarítók, hanem inkább új ügyfelek érdeklődnek a MÁP+ iránt, aminek oka elsősorban a piacokon látható eszközárrobbanás, ilyen az emelkedő ingatlan ár is, így sokan onnan inkább a tőkepiac felé fordulnak – fejtette ki Samu János, a Concorde Értékpapír vezérigazgató-helyettese.
Tapasztalataik szerint inkább a magasabb megtakarítással rendelkezők érdeklődnek a brókerpiaci termékek és szolgáltatások iránt. – A privátbanki ügyfelekre mindig jellemző volt, hogy a vagyonuk egy részét kockázatmentes eszközökben tartják, ilyen szempontból a MÁP+ csak egyfajta cserét jelentett a kockázatmentes portfólión belül.
Ugyanakkor tény, hogy a MÁP+ miatt a hozamelvárás is megemelkedett, de a kockázatosabb eszközökben is megmaradt a helyük – fogalmazott.
Tegnap közöltek egy friss felmérést is a témában.
Ebből kiderül, hogy egyre fiatalabb korosztály kezd takarékoskodni a nyugdíjas éveire hazánkban. A most húszas-harmincas éveikben járó fiatalok több mint fele gondolja úgy, hogy pihenés helyett dolgoznia kell nyugdíjas korában, döntő többségüknek azonban továbbra sincs nyugdíjcélú megtakarítása.
