Az Európai Nukleáris Biztonsági Hatóságok Csoportjának (ENSREG) szakértői hét pontban fogalmazták meg 2018-ban a belarusz atomerőmű biztonságának növelését célzó javaslataikat. Az átvilágítás nem volt kötelező, azt Belarusz kérte.
A stressztesztként is ismert folyamat nyomán javasolt intézkedések végrehajtását ellenőrizték a helyszínen február 9-én és 10-én az Európai Bizottság égisze alatt működő ENSREG szakértői, a látogatásról most adott ki a csoport előzetes jelentést (a végeredmény várhatóan az év végére készül el).
Eszerint a nukleáris létesítmény jól halad a korábban megfogalmazott hét pont teljesítésében – közölte a bizottság.
A biztonsági felülvizsgálat módszertanát a fukusimai atomerőmű 2011-es balesete nyomán dolgozta ki az ENSREG az Európában működő atomerőművek számára, a felülvizsgálatot elvégezték a paksi atomerőműben is. Az Asztravec mellett orosz technológiával épülő atomerőmű két VVER–1200-as 3+ generációs blokkja közül az első próbaüzemben már a hálózatra termel, a kereskedelmi üzem kezdete 2021 tavaszán várható. Ugyanilyen blokkok épülnek a paksi atomerőmű kapacitásfenntartó beruházásában is.
A beruházás és az üzembe helyezés a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előírásai szerint zajlik
Fotó: Roszatom
Míg az Európai Bizottság jelezte, továbbra is együttműködik Belarusszal, hogy garantált legyen az atomerőmű üzembe helyezése során a legmagasabb szintű biztonság, a balti államok felől ellenkező irányú nyomás nehezedik rá. Ahogyan korábban lapunk is beszámolt róla, főként
Litvánia próbálta a kezdetektől fogva elérni Brüsszelnél, hogy ellehetetlenítse az építkezést.
Vilnius, amelytől negyven kilométerre fekszik a létesítmény, biztonsági kifogásokat támasztott, amelyek – a felülvizsgálat eredményei alapján – nem igazolódtak be. Azonban éppen az ENSREG helyszíni vizsgálatát követő napon, február 11-én fogadta el az Európai Parlament azt a nyilatkozatot, amelyben kijelentette, hogy a belarusz atomerőmű veszélyt jelent az EU-ra nézve.
Az időzítéssel azt akarták sugallni, hogy a misszió következtetéseire alapozva született meg a kiáltvány, ám ez nyilvánvaló csúsztatás és manipuláció.
Egyúttal a létesítmény üzembe helyezésének leállítását követelték a képviselők arra hivatkozva, hogy szerintük az erőművet elhamarkodottan indították be, és az azóta bekövetkezett meghibásodások nem transzparensek. Itt érdemes megjegyezni azt is, hogy a beruházás és az üzembe helyezés a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség előírásai szerint zajlik, és rendszeresen fogadják a szervezet ellenőrző misszióit is. Az ügynökség Minszk meghívására 2017-ben átfogó ellenőrzést folytatott az új blokkoknál, és megállapította, hogy az erőmű a biztonsági előírásoknak megfelelően épül. Kiemelték a külső veszélyeket elemző program magas színvonalát, és azt, hogy a védelmi rendszerekbe a fukusimai baleset tapasztalatai alapján 17 megoldást is beépítettek.
A balti államok egyébiránt maguk ellen dolgoznak azzal, hogy korábban törvényi szinten tiltották be a belarusz energiaimportot – írtuk meg korábban –, és azt is szeretnék elérni, hogy az importtiltás az egész unióban érvénybe lépjen. A regula miatt Oroszországból szerzik be az importáramot, ami a szükségleteik nagy részét fedezi. Azonban amint teljes kapacitáson üzemel az asztraveci atomerőmű, Belarusz exportálni is képes lesz, vagyis könnyen juthat Oroszországon keresztül európai piacra fehérorosz atomerőművi áram.
