Politikai kérdés lett a belarusz atomerőmű

Két hónap múlva, április–májusban helyezhetik hivatalosan is üzembe a belarusz atomerőmű első reaktorát, amelyet jövőre követhet a második blokk átadása. A litván határ közelében, Oroszország segítségével épített atomerőművet sok kritika érte Vilnius és az Európai Unió részéről: legutóbb február közepén született közös európai parlamenti elítélő nyilatkozat, amelyben az erőművet veszélyforrásnak nevezték az EU biztonságára nézve. Minszk szerint ugyanakkor minden nemzetközi és európai előírásnak, szabványnak megfeleltek, és a támadás mögött tisztán politikai okok látszanak.

Az ostroveci erőmű. Forrás: Facebook

– Jelenleg az erőmű első blokkja a végső, az üzembe helyezést megelőző ütemhez érkezett – nyilatkozott a Belta hírügynökségnek Leonyid Dedul, a belarusz nukleáris és sugárzásbiztonsági osztály helyettes vezetője. Az orosz technológiával épített osztroveci atomerőmű építése 2011-ben kezdődött el, az első reaktort végül 2020. november 7-én indították, kísérleti üzemmódban. A két, egyenként 1200 MW-t kapacitású reaktor megegyezik a Magyarországon a paksi atomerőmű bővítése során építendő reaktorokkal, ezért hazánknak is fontos, hogy nyomon kövessük a belarusz atomerőmű építésének alakulását.

Minszket sok kritika érte a Balti-államok részéről: az ország nyugati szomszédjai már az első napoktól kezdve az atomerőmű potenciális biztonságát kifogásolták, és próbálták elérni Brüsszeltől az építkezés ellehetetlenítését. Ez a határozott szembenállás az erőmű földrajzi elhelyezkedésével is magyarázható: a nukleáris objektumot csupán néhány kilométerre a nyugati határtól és negyven kilométerre a litván fővárostól, Vilniustól építették.

A Magyar Nemzet megkeresésére a belarusz energetikai minisztérium nukleáris osztályának vezetője, Vaszilij Poljuhovics elmondta, hogy a helyszín kiválasztásában kizárólag természeti adottságok játszottak szerepet.

– Eredetileg négy területet szemeltünk ki az építésre, és Osztrovec az elején védelmi megfontolások miatt nem is szerepelt elöl a sorban. Vizsgálat közben derült ki, hogy geológiai és biztonsági szempontból mégis az osztroveci helyszín lenne a legjobb választás

– mondta lapunknak a szakember.

Az ostroveci erőmű.
Fotó: Facebook

A litván nyomásnak azonban meglett az eredménye: február 11-én az Európai Parlament (EP) nyilatkozatot fogadott el, amelyben kijelentette, hogy a belarusz atomerőmű veszélyt jelent az EU-ra nézve, és az objektum üzembe helyezésének leállítását követelte. Az Európai Parlament szerint az erőmű indítása elhamarkodott módon történt, és az azóta többször történt leállások okai nem transzparensek. Az EP képviselői felszólították Minszket, hogy tartsák be a nemzetközi nukleáris és ökológiai szabványokat.

Minszk szerint politikai, nem pedig biztonsági okai vannak az európai kritikának: mindent megtettek a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) előírásai szerint, és rendszeresen fogadják a NAÜ ellenőrző misszióit.

2016 és 2018 között az atomerőműben sikeres stresszteszteket végeztek az EU metodológiája szerint, amelyek megállapították az erőmű biztonságát természeti katasztrófák esetén. Az európai állásfoglalás időzítése a lapunknak nyilatkozó belarusz tisztviselők szerint összefüggésben állhat az országban tavaly augusztusban az elnökválasztást követően kirobbant, azóta változó intenzitással tartó belpolitikai válsággal.

– Ha bármi gond, probléma van egy atomerőműben – akár egy kisebb, hétköznapi dolog is –, akkor azonnal fókuszba kerül, nagy publicitást és visszhangot kap, miközben más, nem nukleáris objektumokon gyakran sokkal komolyabb, a biztonságot veszélyeztető események nem kerülnek a média figyelmébe – mondta a Magyar Nemzetnek Vaszilij Poljuhovics. Jelenleg tesztelési fázisban működik az atomerőmű – a reaktor elindult, de ezzel párhuzamosan különböző kísérleteket és beállításokat végeznek. Február közepéig például 241 kísérletet végeztek el sikeresen a 394 kitűzött tesztből. Az állomáson több mint ötszázezer különböző berendezés és műszaki egység található, ha a tesztek során valamelyik meghibásodik, nem történik semmi rendhagyó dolog.

Az ostroveci erőmű.
Fotó: Facebook

– Egy atomerőmű nem úgy működik, mint egy hétköznapi műszaki berendezés, amit tucatszámra gyártanak a futószalagon. Minden atomerőmű a maga nemében egyedi

– nyilatkozott a belarusz energetikai minisztérium nukleáris energetikai osztályának vezetője.

A Balti-államok korábban törvényi szinten tiltották be a belarusz energiaimportot, de azt próbálják elérni, hogy ez az importtiltás az egész EU-ban érvénybe lépjen. Ugyanakkor az említett országok jelenleg Oroszországból fedezik villamosáram-szükségleteik jelentős részét, és gyakorlatilag semmi nem akadályozza meg azt a jövőben, hogy a belarusz villamos energia orosz szövetségesén keresztül jusson be az európai piacra. – Ezek piaci viszonyok. Ha valakinek kelleni fog az energia, akkor úgyis megveszi. Ha nem akarja, akkor nem vesz, ezzel tisztában vagyunk – vélekedett Vaszilij Poljuhovics. – Miután beindult az erőmű mindkét blokkja, az energiánk negyven százalékát az atomerőmű segítségével leszünk képesek előállítani. A kapacitásaink lehetővé teszik az energetikai exportot is, úgyhogy ha lesz rá akarat, mi készen állunk. Minden vásárlónak jogában áll eldöntenie, hogy szeretne-e vásárolni belőle vagy sem – mondta Poljuhovics.