Őseink kannibálok voltak, negyvenezer éve nőket és gyerekeket ettek

Kimondhatatlan nyomokra bukkantak tudósok a mai Belgium területén található barlangokban.

Képünk illusztráció Forrás: iStockphoto

Neandervölgyi emberek csonttöredékeinek elemzésével régészek vérfagyasztó következtetésre jutottak: a Scientific Reports tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint hat kannibalizált nő és gyermek maradványai vannak a Belgium területén található Goyet-barlangrendszer leletei között.

A mészárlás időszámításunk előtt 41 000 és 45 000 évvel történhetett, éppen akkor, amikor a Homo sapiens Nyugat-Európába érkezett.

A neandervölgyi ember a Homo nemzetség egyik faja, amely körülbelül 400 000 évvel ezelőtt jelent meg először a Földön. Hosszasan együtt élt a Homo sapiensszel, génállománya (1-4 százalékban) kimutatható a mai európai lakosságban.

Négy nő, két gyerek

A Goyet-barlangok üregeiben talált csontok közül négyet felnőtt vagy serdülő nőként, kettőt pedig gyermekként, illetve csecsemő fiúként azonosítottak. Az újszülött kivételével az összes csontváz félreérthetetlenül öldöklés jeleit mutatja, ez Észak-Európa legnagyobb kannibalizált neandervölgyi maradványokból álló lelete.

Neandervölgyi emberi maradványok a belgiumi Goyet-i Troisième-barlangból. A csontokon törések és ütések nyomai
(XX nők, XY férfiak)
Fotó: Belga Királyi Természettudományi Intézet/Scientific Reports

Korábbi izotópos elemzések kimutatták, hogy a hat áldozat nem ezen a területen élt, és nem annak a törzsnek voltak a tagjai, amelyik elfogyasztotta húsukat. Hogy megértsék, kik voltak ezek a szerencsétlenek, és miért ették meg őket, a kutatók elemezték a csontok méretét és alakját.

Más neandervölgyi csontvázakkal összehasonlítva az áldozatok alacsony termetűek voltak, és kevésbé robusztusak: más szóval, mindannyian meglehetősen kecsesek voltak a szokásos neandervölgyi alkathoz képest.

Ragadozó viselkedés

Ráadásul, bár távolról jöttek, elemzésük azt mutatja, nem vándorló életmódot folytattak, nem betévedtek táplálékkeresés közben az ellenséges területre, hanem levadászták őket.

A Goyet-ben talált neandervölgyiek maradványai célzott ragadozó viselkedésre utalnak, az áldozatok nők, illetve éretlen egyedek

– írják a tanulmány szerzői. Másképp fogalmazva, a bizonyítékok „arra utalnak, hogy leölőik szándékosan vették célba a szomszédos régióból származó egy vagy több csoport gyengébb tagjait”.

„Az áldozatok összetétele – négy felnőtt nő és két kiskorú egyed – túl specifikus ahhoz, hogy véletlen esetet tételezhessünk fel” – mondja Quentin Cosnefroy, a Bordeaux-i Egyetem antropológusa és a tanulmány vezető szerzője a Live Science-nek.

A bizonyítékokat izotópos vizsgálattal is elemezték, amely egyértelművé tette, hogy a kannibalizált neandervölgyiek egyike sem abban a régióban született, ahol meghalt, de valamennyien hasonló étrendet folytattak. (Az izotópok a környezetben és a vízben található elemek, és a csontokban és a fogakban azonosíthatóak. Lehetővé teszik a kutatóknak, hogy meghatározzák, hol éltek az ősi emberek vagy állatok, mivel a különböző helyeknek eltérő izotópos jellemzőik vannak.)

Hogy a lemészárolt neandervölgyiek hogyan kerültek a Goyet-barlangba, még vizsgálják.

„Élő embereket mozgatni sokkal könnyebb, mint holttesteket vagy testrészeket szállítani” – mondja Cosnefory. „Valószínűleg élve hozták a Goyet-barlang közelébe és ott ölték meg őket.”

A kutatók szerint a leletek „exokannibalizmusra” utalnak – ami azt jelenti, hogy egy csoportot egy másik csoport kannibalizál.

Míg a korai Homo sapiensnél a kannibalizmus általában temetési rituálékhoz kapcsolódott, a „megélhetési kannibalizmust” franciaországi és horvátországi lelőhelyeken dokumentálták. Vagyis ebben az esetben neandervölgyiek ették meg a neandervölgyieket.