Nagy fehér cápa: végveszélyben az ikonikus csúcsragadozó

A brit Blue Marine Foundation munkatársai és amerikai tengerbiológusok közelmúltban elvégzett közös kutatása riasztó eredményre jutott a mediterrán nagy fehér cápák helyzetéről. A felmérés szerint a Földközi-tenger már erősen csökkent állományú nagy fehér cápa populációjának ugyanis még tovább zsugorodott az egyedszáma, amiben sajnálatos módon komoly szerepet játszik az ellenőrizetlen észak-afrikai kereskedelmi halászat, illetve a kifogott nagy fehér cápák illegális értékesítése. De ez a probléma nem csak a mediterrán medencét érinti; az elmúlt másfél évtizedben a nagy fehér cápák a világviszonylatban is az egyik legfontosabbnak számító élőhelyükről, a dél-afrikai partvidékről gyakorlatilag teljesen eltűntek, és ehhez hasonló riasztó állománycsökkenésről számolnak be ausztrál tengerbiológusok is.

A nagy fehér cápa napjainkban az egyik legveszélyeztetettebb tengeri fajnak számít Fotó: Elter Tamás

Egy Földközi-tengerből kifogott nagy fehér. Fotó: Victor Linn

Egy másik hasonló, a közösségi médiába feltöltött videón pedig az látható, hogy az egyik tunéziai halpiacon árulnak egy szintén törvényi védelem alatt álló, a nagy fehérrel rokon, veszélyeztetett, feldarabolt cápafajt, a rövid uszonyú makót (Isurus oxyrhincus).

Riasztó a drámai állománycsökkenés

A vizsgálatot végző tudóscsoport vezető kutatója, dr. Francesco Ferretti, az amerikai Virginia Tech Egyetem munkatársa elmondta, hogy számos cápafaj – különösen a fehér cápák – egyedszáma az elmúlt évtizedekben drámaian lecsökkent a Földközi-tengeren. „Egyetlen más vízterületen sem halásszák túl annyira a cápákat, mint a Földközi-tengeren” – mondta a szaktudós a BBC News tudományos csoportjának nyilatkozva, miközben 2025 végén egy kutatóhajón dolgozott Szicília partjainál. 

Az ipari halászat hatása egyre jobban erősödik, ezért valószínű, hogy a közeljövőben kihalnak a nagy fehér cápák

– hangoztatja a kutató. 

Egészen fiatal , köztük egy újszülött nagy fehér cápa feldarabolt maradványai egy tunéziai halpiacról. Forrás: BBC/Blue Marine Foundation

A mediterrán fehércápa-populációt a Természetvédelmi Világszövetség kritikusan veszélyeztetett állománynak minősítette. Ferretti és csapata a ragadozók felkutatására és tanulmányozására tett legújabb kísérletük során a Szicíliai-szorosban dolgoztak – egy olyan, Szicília és az észak-afrikai kontinens között fekvő tengeri területen, amelyet számos veszélyeztetett cápafaj utolsó fellegváraként azonosítottak a tengerbiológusok a Földközi-tengeren.

A nagy fehér globálisan is a súlyosan veszélyeztetett fajok közé került. Fotó: Elter Tamás

A tunéziai Cape Bon, a Messinai-szoros és a Málta között fekvő tengeri terület volt a közelmúltig a földközi-tengeri nagy fehér cápák legfontosabb előfordulási területe, az úgynevezett elsődleges radiánspontja. Egészen az 1970-es évek végéig a mediterrán nagy fehér cápák második legfontosabb élőhelyének az észak-adriai térség, a horvátországi Kvarner-öböl tágabb térsége számított. A mediterrán nagy fehér populáció földrajzi eloszlása nem volt egyenletes; a Földközi-tenger keleti nagymedencéjében, az úgynevezett Levantei-medencében sokkal alacsonyabb volt az egyedszámuk, mint a nyugat-mediterrán térségben.

A kutatók egyik legfontosabb célja egy rádiójeladó rögzítése volt egy kifejlett nagy fehér cápán, amire mindeddig még soha nem került sor a Földközi-tengeren. (Ez egy más tengerrészeken már több évtizede alkalmazott és jól bevált tudományos módszer a nagy fehér cápák vándorlási szokásainak felderítésére.) Ennek megkísérléséhez a kutatócsoport több mint három tonna halcsalival – egy fagyasztott makrélával és tonhalhulladékkal teli szállítókonténerrel –, valamint ötszáz liter tonhalolajjal kiterjedt „zsíros réteget” hozott létre a vízfelszínen, amit a cápák több száz méterről is képesek kiszagolni. Annak ellenére, hogy két hétig dolgoztak a jelölési projekten,  a tengervízből pedig mintákat vettek cápa-DNS után kutatva, továbbá víz alatti kamerákat is használtak, a kutatóknak egyetlen megjelölhető nagy fehért sem sikerült találniuk. 

Jeladóval megjelölt nagy fehér cápa. Fotó: Elter Tamás

Mindössze csak egy rövid pillanatot sikerült megörökíteniük a víz alatti kameráikkal egy kék cápáról (Prionace glauca). – Ez elkeserítő – kommentálta az eredményt Ferretti. – Ez is csak azt mutatja, hogy mennyire leromlott ez az ökoszisztéma – fűzte hozzá a kutatást vezető szaktudós. Miközben a csapat élő cápákat keresett, jelentést kaptak arról is, hogy egy fiatal nagy fehér cápát fogtak ki és öltek meg az egyik észak-afrikai halászterületen – mindössze húsz tengeri mérföldre attól a helytől, ahol dolgoztak. 

A kutatók víz alatti kamerákat is bevetettek a nagy fehér cápák megfigyelésére. Forrás: BBC/Blue Marine Foundation

Az azonban nem derült ki, hogy ez véletlen, úgynevezett szándékolatlan fogás volt-e vagy pedig szándékosan pusztították el a szigorúan védett tengeri ragadozót. Ferretti és kutatótársai azonban úgy becsülik, hogy 2025-ben legalább negyven nagy fehér cápát fogtak ki e partvidék környékén. – Ez rendkívül sok egy kritikusan veszélyeztetett populáció egyedszámához képest – hangsúlyozta a kutató.

Éveken belül végleg eltűnhetnek a nagy fehér cápák a Földközi-tengerből

Az amerikai és brit tengerbiológusok az észak-afrikai kollégáikkal együtt számos halászkikötőt tartanak megfigyelés alatt a régióban. A BBC Forensics csapatával közösen végzett munkájuk bebizonyította, hogy védett cápákat fognak ki és kínálnak eladásra olyan észak-afrikai országokban, mint például Tunézia és Algéria. A cápák védelmét szolgáló jogszabályok azonban igen bonyolultak. Jelenleg 24 veszélyeztetett mediterrán cápafaj élvez nemzetközi jogi védelmet – köztük a rövid uszonyú makó, a közönséges angyalcápa (Squatina squatina) a közönséges rókacápa (Alopias vulpinus) és mindhárom, a Földközi-tengerben előforduló pörölycápafaj (Sphyrna spp.).

Feldarabolt nagy fehér cápa egy észak-afrikai halpiacon. Fotó: Blue Marine Foundation/BBC/James Glancy

Az EU és 23 Földközi-tenger menti ország megállapodást írt alá, ami kimondja, hogy ezeket a fajokat nem lehet fedélzeten tartani, átrakodni, kirakodni, tárolni, eladni, kiállítani vagy eladásra felkínálni. E nemzetközi megállapodás azt is rögzíti, hogy a kifogott cápákat, amennyiben lehetséges, élve és sértetlenül szabadon kell engedni. A szabályok azonban nem foglalkoznak a véletlen járulékos fogással, és a nemzetközi megállapodás végrehajtása is országonként változó. James Glancy, a Blue Marine munkatársa a BBC Newsnak elmondta, hogy saját vizsgálatai során több eladásra felkínált fehér cápát talált a tunéziai halpiacokon. A kutató számára azonban van egy pozitív üzenete is ennek a sajnálatos ténynek. – Ez azt mutatja, hogy maradtak még vadon élő állatok – kommentálta a  szomorú felfedezéseit a BBC Newsnak.

Könnyen lehet, hogy hamarosan teljesen kipusztul ez az ikonikus tengeri nagyragadozó. Fotó: Elter Tamás

 „És ha meg tudjuk őrizni ezt a helyzetet, talán van esély az ökológiai egyensúly helyreállításra” – tette hozzá. 

Mások azonban nem ennyire opitimisták. 

Sara Almabruk, a Líbiai Tengerbiológiai Társaság munkatársa szerint az észak-afrikai vizeken történő fogások többsége véletlen, de hozzáteszi: – Miért dobnák vissza a cápákat a tengerbe, amikor élelemre van szükségük a gyermekeiknek? Észak-Afrika szegényebb közösségeiben a cápákat kifogó halászoknak választaniuk kell, hogy etetik-e a családjukat vagy visszaengedik-e a veszélyeztetett fajt a tengerbe. És sajnos ez a dilemma könnyen lehet, hogy végleg megpecsételi a mediterrán nagy fehér cápák sorsát is.

A legutóbb, 2025-ben elvégzett állományfelmérő vizsgálat szerint:

• a mediterrán nagy fehér cápák egyedszáma drasztikusan lecsökkent,
• az illegális kereskedelmi halászat pedig még tovább növeli annak veszélyét,
• hogy a fehér cápák végleg kivesznek a Földközi-tengerből.