Nagy fehér cápát fogtak az Adrián

A századforduló idején a korabeli bulvársajtó vissza-visszatérő kedvelt szenzációja volt a „fiumei cápa” felbukkanásáról tudósítani, általános riadalmat keltve ezzel az Abbáziában nyaraló úri közönség soraiban. A szenzációhajhász híreknek azonban volt némi valóságalapja; a nagy fehér cápa ugyanis egészen az 1970-es évekig relatíve gyakran bukkant fel az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán, főleg a Kvarner-öböl és az Isztriai-félsziget tágabb térségében. Az 1970-es évek derekától azonban drasztikusan visszaesett az adriai nagy fehér cápa észlelések száma, ezért is számít hírértékűnek, hogy június 23-án Montenegró partvidékén egy helyi halász szándékolatlan fogásává vált a rettegett ragadozó.

A nagy fehér világszerte elterjedt tengeri csúcsragadozó, amelynek napjainkra nagyon lecsökkent az állománya Fotó: World of Sharks

Egy különösen nagy példány, amit 1987 áprilisában Málta partjainál fogtak ki    Fotó: Shark Mundus

A tengerbiológusok a cápák teljes testhossza alatt az orrporc, vagyis a rosztrum csúcsától a heterocerk farokúszó felső lebbenyének csúcsáig mért hosszúságot értik, centiméterben kifejezve.

A nagy fehér cápa őshonosnak számít a Földközi-tengerben, és testméretét tekintve a mediterrán vizek második legnagyobb testtömegű cápafaja a nem húsevő, hanem planktonszűrögető életmódot folytató óriáscápa (Cethorinus maximus) után. A nagy fehér cápák a múltban az észak-adriai vizekben fordultak elő a legnagyobb egyedszámban Málta és a Messinai-szoros, illetve a Tirrén-tenger térségén kívül a mediterrán medencében. Az Adriai-tengeren az elmúlt másfél évszázad észlelési adatai szerint a Kvarner-öböl, az Isztriai-félsziget és a Trieszti-öböl számított a faj legfontosabb előfordulási területének. 

                         Az Adriai-tenger keleti, horvát és montenegrói partvidéke egészen a közelmúltig a mediterrán nagy fehér cápák fontos előfordulási területének számított                                                      Fotó: Wikimedia Commons

Az Adriai-tengerről számos extra méretű, vagyis 5,5 méteres vagy ennél is hosszabb nagyfehér-észlelés ismert. Az eddigi adriai rekordert 1963. október 22-én fogták ki a jugoszláviai Izola (ma Szlovénia) közelében. A hatalmas és agresszív ragadozót az egykorú feljegyzés szerint csak 22 puskalövéssel tudták ártalmatlanná tenni. A partra húzott hatalmas fehér cápát lemérték, 6 méter és 2 cm volt a teljes testhossza.

2008-ban történt az utolsó adriai nagy fehér cápa támadás 

Az Adriai-tengeren az elmúlt 125 évben 9 dokumentált ember elleni nagy fehér cápa támadás történt, amelyből 7 volt halálos kimenetelű. Ezenkívül négy olyan további adriai incidens ismert, amikor csónakokra támadtak rá nagy fehér cápák. Az utolsó halálos kimenetelű nagyfehér-támadás 1974. augusztus 10-én történt a horvátországi Omis mellett. Az áldozat, a nyugat-német állampolgárságú Rolf Schneider a parthoz egészen közel 6-7 méter mély vízben éppen légzőcsővel búvárkodott, amikor egy 5 méteresre becsült nagy fehér támadt rá.

Az Adriai-tengerből az 1970-es években kifogott különösen méretes nagy fehér    Fotó: Victor Linn

A nem provokált incidenst az áldozat nem élte túl. Az eddig utolsó és szerencsére nem halálos kimenetelű nagyfehér-támadás 2008. október 7-én történt a horvátországi Vis szigetén. Az áldozat, a 43 éves szlovén állampolgárságú Demjan Pecak negyedmagával szigonypuskával halakra vadászott a parthoz közeli sekély vízben, amikor egy 4,5 méteresre becsült nagy fehér támadt rá. A provokált támadást az áldozat súlyos lábsérülésekkel élte túl.

Ma már a komolyan veszélyeztetett tengeri fajok egyike

A nagy fehér cápák a földrajzilag jól behatárolható tengerrészeken mint szaporodási területen hozzák világra az utódaikat. Az ivadékok mindaddig, amíg a testhosszuk el nem éri a 2-2,5 métert, a szülőhelyük térségében maradnak és csak ezután kezdik el vándorló életmódjukat. A mostani és a közelmúlt fiatal példányokra vonatkozó észlelései alapján a tengerbiológusok egyre inkább bizonyítottnak látják azt a korábbi feltevésüket, hogy az Adriai-tenger keleti partvidéke a mediterrán nagy fehér cápák egyik szaporodóterülete lehet. 

Az Adriai-tenger műholdas fotója    Fotó: Wikimedia Commons/NASA/ESA

A nagy fehér cápa napjainkban már világviszonylatban veszélyeztetett fajnak számít. A Földközi-tengerrel határos országok közül elsőként Málta helyezte törvényi védelem alá a fajt 1993-ban, de ma már az összes mediterrán országban, köztük Montenegróban és Horvátországban is védelem alatt áll.

A Montenegróban hálóba akadt nagy fehér cápa:

• egy még nem teljesen kifejlett fiatal egyed volt,
• ezt megelőzően 2023-ban Horvátországban fogtak ki egy ugyancsak fiatal példányt,
• a közelmúlt hasonló fogásai arra utalnak, hogy az adriai partvidék a mediterrán fehér cápák egyik szaporodási területe lehet.