Washington nukleáris fegyverekkel gyakorolhat nyomást Moszkvára

Új korszak küszöbén áll az európai biztonságpolitika, miután Washington a nukleáris védőernyő kiterjesztését fontolgatja a kontinensen. Szakértői elemzésünk közvetlen betekintést nyújt abba, hogyan milyen folyamatok vezettek el eddig a pontig és mi állhat az amerikai törekvések hátterében. A hidegháború után eltűntek – most újra visszatérhetnek a nukleáris fegyverek Kelet-Európába.

Donald Trump amerikai- és Vlagyimir Putyin orosz elnök Forrás: AFP

A belarusz orosz nukleáris fegyver elhelyezése kapcsán elmondta, hogy emiatt a környező országok aggódnak, mivel az eszkalációs lépcsőfokon Oroszország feljebb tudott lépni: ha bármilyen nukleáris támadás történik és például Belaruszból indul a csapás, akkor nem közvetlenül Oroszország lesz a felelős, hanem az az ország, ahonnan kilőtték a rakétát. Az ilyen jellegű kiszervezéssel a telepítő ország biztonságosabbá tette a saját területét. A 2023-as belarusz nukleáris fegyverelhelyezés után a környező országok pedig gondolkodóba estek. 

A szakértő arra is kitért, hogy a jelek szerint a közelünkben is vannak már orosz nukleáris fegyverek, méghozzá Kalinyingrádban, ami egy orosz exklávé és közvetlenül határos Lengyelországgal, valamint Litvániával.

Azzal folytatta, hogy ilyen előtörténet után nem váratlan lépés, hogy ezek a Belarusszal és Oroszországgal határos országok szeretnének nukleáris fegyvereket kapni, hiszen eszkaláció addig van, amíg ezek a fegyverek nem kerülnek telepítésre az adott országba. Onnantól kezdve valójában csökken a támadás vagy a fegyveres konfliktus kockázata. Kiemelte, hogy ha Oroszországban nem lettek volna nukleáris fegyverek, akkor valószínűleg a Nyugat sokkal bátrabban fellépne ellene, és hasonló igaz Ukrajnára is, vagyis ha lettek volna nukleáris fegyvereik, akkor valószínűleg Oroszország soha nem támadta volna meg az országot. 

Kérdéses azonban, hogy ténylegesen telepítve lesznek-e amerikai nukleáris fegyverek ezekben az országokban, mivel Oroszország valószínűleg mindent el fog követni, hogy ez ne történjen meg, se Litvániában, se Lettországban, se Lengyelországban. 

Jelenleg Belgium, Németország, Olaszország, Hollandia, Törökország és az Egyesült Királyság tartozik azon országok közé, ahol amerikai atomfegyverek vannak elhelyezve. 

A véget nem érő orosz–ukrán háború

A szakértő kérdésünkre elmondta, hogy elképzelhető, hogy – a Tomahawk rakéták esetéhez hasonlóan – az európai nukleáris védőernyő kiterjesztése az amerikai nyomásgyakorlás újabb eszköze. Az Egyesült Államok ezzel jelezheti, hogy ha Oroszország nem hajlandó megegyezni, akkor még jobban felfegyverzik az Oroszországgal szomszédos országokat, sőt akár még nukleáris fegyvereket is elhelyeznek náluk. Egy fontos dolgot azonban kiemelt az elemző: ezek az országok nem kapják meg közvetlenül a nukleáris fegyvereket. Például a Németországban tárolt amerikai nukleáris fegyvereket nem a német hadsereg kezeli, ahogy egyébként az igaz Belaruszra is, hogy önmaga nem tud nukleáris támadásokat indítani. Belaruszban Oroszország kezelésében vannak az atomfegyverek és a nukleáris kódok egyaránt, ugyanígy van Európában is, csak az amerikaiak irányítása alatt. 

Ez egyben kiszolgáltatottságot is jelent az európai országoknak, ami nem illeszkedik abba az autonómiára törekvő stratégiába, amit Európa célnak tűzött ki magának

– zárta az interjút Bendarzsevszkij Anton.

Borítókép: Donald Trump amerikai- és Vlagyimir Putyin orosz elnök (Fotó: AFP)