Vízkereszt ünnepe: a karácsony vége, a farsang kezdete

Vízkereszt ünnepét január 6-án tartjuk meg. Vízkereszt három jelentéssel is rendelkezik a keresztény kultúrkörben.

2026. 01. 06. 18:06
Vízkereszt
Vízkereszt
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Vízkereszt Jézus megkeresztelkedésének az ünnepe is. Ahogyan azt Máté evangéliumában olvashatjuk, Jézus elment a Jordán folyóhoz, ahol Keresztelő Szent János keresztelte meg őt. Ekkor harmincéves volt, és ezután látott  hozzá a tanításaihoz és csodatételeihez. 

Vízkereszt ünnepe: Jézus Krisztus megkeresztelése a Jordán folyóban
Vízkereszt ünnepe: Jézus Krisztus megkeresztelése a Jordán folyóban

Vízkereszt ünnepén Jézus csodatételére is emlékezünk

A kánai menyegzőn Jézus képes volt a vizet borrá változtatni, ez volt az első nyilvános csodatétele. A vízkereszt a karácsonyi időszak vége és a farsangi időszak kezdete is egyúttal. A 4. század elejétől január 6. liturgikus ünneppé vált, és az ehhez kapcsolódó szokás rövid időn belül elterjedt, először a keleti, majd a nyugati kereszténységben is.

 

Vízkereszt ünnepén a házszentelés évszázadok óta szokás

A karácsonyi időszak befejezését szimbolikusan az jelképezi, hogy ekkor bontják le a karácsonyfát. A népszokás szerint a fát elégették, de egy ágat megtartottak belőle, és azt a szentkép mögé tették, így igyekeztek távoltartani a gonoszt. Vízkeresztkor sok helyen házszentelést is tartanak, ilyenkor a pap szentelt vízzel megáldja a házat. Az ekkor szokásos felirat: „Christus mansionem benedicat”, ami azt jelenti: Krisztus áldja meg a hajlékot. Az ajtófélfára gyakran felírják: 20 + G + M + B + 26. Ez a háromkirályok nevét szimbolizálja: Gáspár, Menyhért és Boldizsár.

Vízkereszt ünnepén falusi házszentelés
Vízkereszt ünnepén falusi házszentelés


 

Az imádság szövege:

Mindenható Örök Isten!

Irgalmasságodban a földet javaiddal töltöd be. Alázatosan kérlek ennek a háznak a lakói nevében és aki itt talál menedéket, méltóztassál megszentelni ezt a házat és lásd el javaiddal, Áldd meg, Uram, a kimeríthetetlen irgalmaddal mindazokat, akik itt laknak, és add meg számunkra az ég bőségét és mindazt a földi gazdagságot, ami az élethez szükséges. Add meg, hogy teljesüljenek azok a kívánságok, amelyek méltányosak. Amint abban az időben megáldottad Ábrahám, Izsák és Jákob házát, ugyanúgy kérlek, szolgád által méltóztassál megáldani ezt a házat is, és megszentelni, hogy falai között vegyenek lakást a te Szent Angyalaid, hogy őrködjenek felette és védelmezzék, ekként biztosítva védelmünket szeretetben, harmóniában és a boldogságban. 

A mi Urunk Jézus Krisztus által. Ámen.

A templomból is vittek haza ezen a napon szentelt vizet üvegben. A család minden tagja ivott egy kortyot, hogy ez hitük szerint megóvja őket a torokfájástól. A vízzel megszentelték a házat és az ólakat, sőt a kútba is öntöttek belőle, hogy a víz ne romoljon meg. Szintén népszokás volt, hogy a házszentelés után nemcsak az ajtóig, hanem annál messzebbre kellett kikísérni a papot, mert úgy vélték, az jó hatással lesz a termésre.

 

Háromkirályjárás: népszokás vízkeresztkor

Gáspár, Menyhért és Boldizsár a betlehemi csillagot követve indultak Júdeába, hogy hódolatukat fejezzék ki a zsidók királya előtt. A Betlehemig vezető hosszú és fáradságos út során sok segítségre szorultak, ezért váltak a zarándokok és az utazók, valamint az őket befogadó fogadók, csárdák és éttermek, továbbá a prémeket és vastag, meleg ruhákat készítő takácsok védőszentjeivé. 

Ha fagyos volt az időjárás vízkeresztkor, akkor arra számítottak, hogy abban az évben bőséges lesz a termés. Ha aznap havazott, akkor korai tavaszra számíthattak az emberek. Ha vízkeresztkor eső esett, akkor úgy vélték, hosszú tél ígérkezik, és férges lesz a máktermés.

Vízkereszthez kötődő népszokás volt továbbá a háromkirályjárás, ami Bartók Béla és Kodály Zoltán műveiben is megjelenik. Hasonlóképp a vízkereszthez kötődik a betlehemezéshez, ilyenkor fiatalok járták beöltözve a falut, énekeltek, jelenteket játszottak el, a háromkirályok eljövetelét, cserébe ételt és pénzt kaptak. A Néprajzi lexikon szerint a Pest vármegyei háromkirályjárásban a szereplők lányok: fehér ruhát viselnek, fejükön pedig papírsüveg van. A vízkereszti háromkirályjárások baranyai változatai hosszabb, dramatikus jellegű játékok, amelyekben Gáspár, Menyhért és Boldizsár külön-külön mutatkozik be; esetenként több jellegzetes karácsonyi éneket is előadnak, valamint adománykérő rigmusokat szavalnak. Ahol fiúgyermekek jártak házról házra, ők díszes süveget viseltek, és kiugratható szerkezetre szerelt csillagot hordoztak magukkal.

Paolo Veronese (1563): Kánai menyegző. Forrás: Wikipedia
Paolo Veronese (1563): Kánai menyegző. Forrás: Wikipédia

Vízkereszttel tehát lezárul a karácsonyi, és megnyílik a farsangi időszak. A házak megszentelésével szimbolikusan jól indul az új év, és mindenki bizakodhat boldogságban, szerencsében, jó termésben.

Háromkirályjárás éneke:

Háromkirályok napját, országunknak egy istápját, dicsérjük énekkel, vigadozó versekkel, szép jel és szép csillag, szép napunk támad.

Forrás: Néprajzi lexikon.


 


 

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.