Mennyire szeretjük szidni a politikusokat, hogy milyen rongy emberek. Sokat beszélnek, mindent ígérnek, aztán ha valami nem úgy sül el, akkor a lehetetlent is kimagyarázzák, a felelősséget elhárítják, azt maguktól politikai ellenfelükre – vagy éppen a kabinetvezető-helyettes titkárának a segédjére – tolják. Pedig ha a gőzt kieresztve és politikai indulatainkat levetkőzve tisztán nézzük a dolgokat, ez nem politikusi, hanem egyszerű emberi gyarlóság. Amely bizony számos területen, számos foglalkozási ágban és munkakörben legalább annyira, ha nem sokkal jellemzőbb, mint az országunk, a városunk, a kerületünk, a falunk vezetőinél.
Férfiatlanság
A fontos csak az, hogy én jól járjak, hogy ha valamit rosszul végeztem is el, „pénzemnél legyek”.
Ritka – kalaplengetést érdemlő – kivételektől eltekintve mai világunk amúgy sem arról híres, hogy vállalnánk a felelősséget tetteinkért. Holott a felelősségvállalás, ahogy a hibáink miatti bocsánatkérés, a békejobb nyújtása is férfias tett. A probléma pontosan az, hogy férfiatlan korban élünk, amikor a felelősség eltussolása, elkenése, elmismásolása dívik. A fontos pedig csak az, hogy én jól járjak, hogy ha valamit rosszul végeztem is el, „pénzemnél legyek”. Más jóformán nem számít.
Nézzük csak meg, mi megy egy építkezésen! Ha ugyanis valahol, hát ott laboratóriumi körülmények között lehet megvizsgálni mindazt, amiről itt beszélünk. Nem kell sokáig várni, hiszen már az elején kibukik ez, a kőműves világmagyarázataiban. Csodálatos nézni és hallgatni, ahogy a terepen röpke két percben elmondja, hogy az építésztervezőnek miért kell kukába dobnia az egyetemi diplomáját, akárhány év tapasztalat és elkészült épület áll is a háta mögött. Az ultima ratio általában úgy hangzik: „ezt nem lehet megcsinálni”. Aztán végül is megcsinálja, ha morogva is, kelletlenül is, mintha az amúgy diplomás órabéreket jócskán felülmúló keresete mellett még ő tenne szívességet.
De ne legyünk igazságtalanok, a kőműves ugyanis végső soron tisztában van vele, hogy nem tud árral szemben úszni – mégiscsak meg kell csinálnia azt, amit a papíron lát. Viszont akik utána következnek a munkálatokban, azok jóformán mind benne törlik meg a lábukat. Könnyen teszik, hiszen ők már valami meglévőre építenek rá, valami elkészültet visznek tovább. S persze bármiben lehet hibát találni, hiszen – ahogy a bölcsesség szól – csak az nem hibázik, aki nem dolgozik. Vagyis akármilyen elrontott munkafázisról, elszámolt méretről, rossz helyre bekötött vezetékről legyen is szó, mindig lehet mást hibáztatni.
A hidegburkoló még életében nem látott olyan egyenetlen aljzatot, nem csoda, ha randa a burkolás is. A festő – ha a csúnyán kifestett falakat látva csóváljuk a fejünket – a vakolóra mutogat, mondván: ilyen rossz vakolatra csak nem gondolta a megrendelő, hogy szépen rá lehet festeni. A vakoló persze továbbtolja a felelősséget: „Ilyen falakra, ahol egy derékszög sincs? Hát komolyan gondolta, uram, hogy ezt szépen meg lehet csinálni?” Érdekes, mert amikor a díjazásról, az árajánlatról volt szó, akkor még egyiküknél sem merült fel, hogy ezt ne lehetne megcsinálni, sőt ne lehetne nagyon jól megcsinálni. S noha a kapkodás, a sok elvállalt munka okozta stressz, a figyelmetlenség miatt nem lett jó az a vakolás, az a festés, az a burkolás, mondanunk sem kell, az elrontott végeredményért mindenki másra mutogat.
Tisztára, mint az óvodában. Csakhogy jó esetben a gyerekeinknek is megtanítjuk, hogy vállalják tetteikért a felelősséget, a következményeket. Ha viszont nem, ne csodálkozzunk, ha a való életben is a felelősséghárítással találkozunk úton-útfélen. És ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy bezzeg máshol vagy hogy ez tipikusan magyar sajátosság. Nem: ilyen világot élünk, ez korszellem. Ez van a politikában, ez van nyugaton – és sajnos ez jellemző a magyar építkezésekre.
A téma legfrissebb hírei
Tovább az összes cikkhezElfecsérelt évek: versenyhátrányba került Európa
Jogosan érték bírálatok a brüsszeli vezetést az elvesztegetett lehetőségek miatt.
A szivattyús erőművek a leghatékonyabb energiatárolók
Európa számos országában elterjedt a szivattyús vízenergia-tárolás, azonban az új erőművek építése meglehetősen költséges.
Ennyi volt, kalauzból már nem sok lesz a MÁV járatain
Viszont drágul a pótdíj.
Valami van az autópiacon, ami nem az igazi
A gazdasági kormányzat idén öt dolgot szeretne a tavalyi visszaesés után helyreállítani.
Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!
- Iratkozzon fel hírlevelünkre
- Csatlakozzon hozzánk Facebookon és Twitteren
- Kövesse csatornáinkat Instagrammon, Videán, YouTube-on és RSS-en
Jogerősen elítélték a gyurcsányista főügyészt, akit Gyárfás Tamás megkeresett
Kiderült az igazság Kucsera Gábor és Tápai Szabina házasságáról
Óriási fordulat a Házasság első látásra című műsorban, ezt ki gondolta volna?
A vártnál előbb érkezett a felezés a bitcoin piacán: ennek senki sem örülhet
Idő előtt kiderült a Házasság első látásra egyik párjának döntése
Zalatnay Sarolta üzent Magyar Péternek
Kiderült, ki Árpa Attila barátnője
5:2 diéta – lerobbantja rólad a zsírt az időszakos böjt népszerű formája
A hajszolt életvitel nem lehet kifogás, vedd komolyan a vashiányt (hirdetés)
Káposztás kofta, sült szeretetgolyók fűszeres paradicsommártásban -receptvideó (hirdetés)
Orosz–ukrán háború: Ukrajna csúnyán hoppon maradt az F-16-osok ügyében + videó
Budai Gyula feljelentést tett, Szabó Tímea szerint szép lett a Lánchíd + videó
Címoldalról ajánljuk
Tovább az összes cikkhezElfecsérelt évek: versenyhátrányba került Európa
Jogosan érték bírálatok a brüsszeli vezetést az elvesztegetett lehetőségek miatt.
A szivattyús erőművek a leghatékonyabb energiatárolók
Európa számos országában elterjedt a szivattyús vízenergia-tárolás, azonban az új erőművek építése meglehetősen költséges.
Ennyi volt, kalauzból már nem sok lesz a MÁV járatain
Viszont drágul a pótdíj.
Valami van az autópiacon, ami nem az igazi
A gazdasági kormányzat idén öt dolgot szeretne a tavalyi visszaesés után helyreállítani.