A járvány okozta válságot követő gazdasági növekedés nyomán stabilizálódni látszik a lakosság pénzügyi helyzete.
Tavaly áprilishoz képest – vagyis a koronavírus-válság kezdete óta – az elmúlt hónapokban idén márciusban érte el a legmagasabb, 42,57 százalékos szintet az Intrum Fizetőképességi Index.
A mutató értéke 2021 első negyedévében átlagosan 39,1 ponton állt, ami mintegy 21 százalékponttal kisebb a tavalyi év azonos időszakában mértnél, amikor viszont Magyarországon még kevésbé voltak érzékelhetők a koronavírus-járvány gazdasági hatásai. A nagy gazdasági visszaesés tavaly áprilisban következett be, így az index is ekkor vette fel a legalacsonyabb értékét, 18,9 ponton.
Az Intrum és a GKI Gazdaságkutató Zrt. negyedéves mutatója olyan adatokból áll össze, mint a jövedelmek értéke, az adósságállomány és a háztartások pénzügyi vagyona. Azaz minél magasabb az index értéke, a lakosság annál jobban képes teljesíteni a fizetési kötelezettségeit. A mutatószám együtt mozog a gazdasági növekedéssel, a fogyasztással és a bankrendszerben lévő hitelnagyságokkal, továbbá olyan változókkal is szoros kapcsolatban áll és azonos irányban alakul, mint a nettó átlagkereset vagy a foglalkoztatottak száma, illetve ellentétes irányban formálódik a munkanélküliségi rátával és a bruttó hitelállomány nagyságával.
A lakossági fizetőképesség szintjét, több más változó mellett, befolyásolja a fogyasztás alakulása is Fotó: Lang Róbert lr, Somogyi Hírlap
Az Intrum közleménye szerint a mostani számokból kiindulva a gazdaság folytatódó növekedésére számíthatunk: amennyiben továbbra is jellemző lesz az első negyedéves tendencia, akkor éves szinten 4,5 százalékkal bővülhet a magyar gazdaság. Továbbra is fennáll viszont a járványügyi korlátozások elhúzódásának kockázata.
Az Intrum kereskedelmi és fejlesztési igazgatója szerint a fizetőképesség javulása most a gazdaság újraindulásának és a járvány miatti munkaerőpiaci romlás megállásának köszönhető.
A növekedés oka pedig nem a bevételek gyarapodása, hanem a lakossági kényszermegtakarítás és a hitelmoratórium
– hangsúlyozza Deszpot Károly. Válság idején az emberek tudatosabban kezelik a pénzügyeiket, többen képeznek biztonsági tartalékot. A hitelmoratórium miatt megmaradt összegek pedig csak addig hatnak kedvezően a háztartások fizetőképességére, amíg véget nem ér a kedvezményes időszak – figyelmeztet a szakértő.
