Harmincéves a pesti parkett

Rövidesen harmincadik születésnapját ünnepli a pesti tőzsde. A befektetők hosszú távon is elégedettek lehetnek, és a jól működő vállalatok sem bánták meg a tőzsdei jelenlétet.

Presztízskérdés is, hogy egy vállalat a részvényeivel jelen van-e a börzén Fotó: Havran Zoltán

Idén júniusban lesz harminc éve, hogy – negyvenévnyi szünet után – megnyitott a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). Az intézmény hamar népszerű lett, sok részvényt vezettek be, az 1990-es évek közepén, az újonnan a piacgazdaság útjára lépő ország tőzsdéjén kibontakozó hatalmas áremelkedés idején pedig a befektetők tömegei is a börze felé fordultak. Az akkor még tőzsdeteremben zajló kereskedést sokan kísérték figyelemmel a helyszínen, a fővárosi Vörösmarty téren álló épület látogatótermébe néha alig lehetett beférni.

A technikai fejlődés azonban okafogyottá tette a tőzsdetermet, hisz a kereskedés elektronikusan zajlik, így 2000-ben bezárt a patinás épületrész: ma a helyén divatipari áruház, a látogatói tér helyén pedig cukrászda található. A befektetők ezzel együtt hamar megszokták az elektronikus kereskedést: a brókerek hívása helyett egyre inkább mindenki maga kezdett az internetes rendszerben tőzsdézni. A váltás még növelte is a forgalmat, hisz így sokkal egyszerűbbé vált a részvények vagy kötvények, netán a határidős termékek adásvételét lebonyolítani.

Presztízskérdés is, hogy egy vállalat a részvényeivel jelen van-e a börzén
Fotó: Havran Zoltán

A kétezres években egyfajta konszolidáció zajlott a tőzsdén: a gyengén teljesítő cégek papírjai többnyire távoztak, más társaságokat felvásároltak, és újak is megjelentek.

A tőzsde harminc éve kiválóan betölti a funkcióját: az ott megjelenő cégek, ha elnyerik a befektetők szimpátiáját, könnyen szerezhetnek tőkét a fejlesztéseikhez, ugyanakkor a BÉT-en való jelenlét egyfajta presztízst is jelent, ráadásul az itt szereplő cégek bárki számára átláthatóak, hiszen működésükről rendszeresen számot kell adniuk a tőzsde honlapján.

A pesti parketten ma jegyzett három legnagyobb vállalat, az OTP, a Mol és a Richter nem kis részben a tőzsdei jelenlétnek köszönhetően fogott külföldi terjeszkedésbe és lett regionális multi.

Ez a lehetőség más cégek számára is nyitott, és ugyan az utóbbi években a rendkívül alacsony kamatok, az uniós források és az állami hitelprogramok révén könnyen pénzhez jutottak a cégek a BÉT-en kívül is, ezek visszaszorulása felértékeli majd a tőzsde nyújtotta lehetőségeket. Ezt támogatandó, nemrég olyan kategóriát indítottak (Xtend piac), ahol a cégek kipróbálhatják a tőzsdei jelenlétet alacsonyabb követelmények mellett, és ha sikeresnek ítélik ezt, továbbléphetnek a magasabb, standard vagy prémium kategóriákba.

A tőzsde fő részvényindexe a BUX, ezt nem sokkal a nyitás után kezdték számolni, indulási értéke 1000 pont volt. Értéke most 46 ezer pont – a 46-szoros értéknövekedés önmagáért beszél. Van olyan részvény, amelynek értéke a bevezetéskori árához képest mára a 150-szeresére növekedett, persze voltak emellett csődbe menő cégek is.