Budapesten közlekednek a legkevesebben kerékpárral, míg az Alföldön minden harmadik lakos biciklivel közlekedik – derül ki a Magyar Kerékpárosklub 2022-es méréséből, amely szerint a fővárosban a lakosság mindössze 5 százaléka választja ezt a közlekedési formát.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány összeállítása rámutat,
kerékpáros nemzetté váltunk, Európában mi biciklizünk a legtöbbet, de világszinten is a másodikok vagyunk.
Az Eurobarometer felmérése a biciklizést az egyéb sporttevékenység kategóriába sorolta, Magyarország esetében uniós átlag feletti teljesítmény rajzolódott ki. Hozzátették, hogy a sport, valamint a túrázás mellett a hétköznapi közlekedés eszköze is a kerékpár. Ilyen módon a biciklizés sokoldalúsága miatt is kiemelt mozgásformává vált hazánkban.
Mindehhez – mint írják – számos kormányzati fejlesztés is hozzájárult az elmúlt években.
– 1000 km új kerékpárút készült el Magyarországon és 1000 km kerékpáros túraútvonalat jelöltek ki
– olvasható a felmérésben, amely szerint fejlesztéseknek köszönhetően a településeken belüli, napi kerékpárhasználat is egyre népszerűbbé vált. Mint írták, a biciklizés társadalmi, gazdasági és klímavédelmi szempontból is fontos, sőt az ország versenyképességére is pozitívan hat. Éppen ezért a kormányzat elkötelezett a kerékpáros infrastruktúra fejlesztése iránt, amihez jelentős forrásokat is biztosított az elmúlt időszakban. Ennek köszönhetően dinamikusan bővül mind a turisztikai, mind az úgynevezett hivatásforgalmi hálózat, amelyet például munkába járásra használnak.
– A kerékpárutak fejlesztésének szükségességében nemzeti konszenzus van, és az új szakaszok kapcsán a lakosság elégedettségét is tükrözik a mérések. 2020-ban 62 százalék tartotta nagyon vagy inkább fontosnak a kerékpáros közlekedési lehetőségek fejlesztését. Az arány valamelyest csökkent 2022-re, amikor a válaszadók 57 százaléka válaszolt hasonlóan. Fontos különbség a két adat között, hogy a lakosság közel fele tapasztalt egyértelmű pozitív változásokat, és csupán 12 százalék volt azok aránya, akik elégedetlenek voltak – közölte az alapítvány.
Budapest esetében – mint fogalmaztak –
az elmúlt években kijelölt biciklisávok miatt nem a kerékpárosok, hanem a forgalmi dugók száma és a légszennyezettség ugrott meg jelentősen.
– Az Országos Meteorológiai Szolgálat által mért adatok alapján például 2023 szeptemberében, a tanévkezdés napján a szén-monoxid-koncentráció a szokványos 400-ról 770-re ugrott, míg a nitrogén-oxidok mennyisége is az egekbe szökött, nagyjából ötszörösére, ezek a gázok a legveszélyesebb légszennyező vegyületek közé tartoznak.
Az összeállítás kitért arra is, hogy a koronavírus-járvány nagyobb átalakulást hozott a közlekedési szokásokban. A járvány időszakában csökkent a tömegközlekedést használók száma, és megugrott az autóval közlekedőké,
de a járvány időszaka leginkább a gyalogos közlekedésben hozott tartós pozitív változásokat,
a közlekedési módot 2018-ban 10 százalék választotta, majd 2020 óta arányuk 13 százalékra emelkedett, és ez a szám 2022-ben is jellemző volt.
Borítókép: Budapesten nem a kerékpárosok száma nőtt, hanem a légszennyezettség (Fotó: Mirkó István)