Csak olyan új ingatlan kaphat használatbavételi engedélyt 2021. január 1-jétől, amelyik legalább a „közel nulla” energiaigényű kategóriába sorolható, vagyis az energiahatékonysága költséghatékony.
Ezenfelül legalább 25 százalékban a helyszínen vagy a közelben előállított megújuló energiaforrást használ, így legalább BB energetikai osztályú besorolást kap – emlékeztettek a Takarék Index elemzői.
A megfelelő energiahatékonysági minősítést a használatbavételi engedély kiadásánál vizsgálják. Könnyen előfordulhat, hogy egy idén építési engedélyt szerző családi háznál a szakemberhiány miatt csak jövőre kezdődik el a kivitelezés és 2021-re csúszik a használatbavétel.
Ha a ház nem felel meg az energetikai követelményeknek, nem kaphat használatbavételi engedélyt. Az elemzés szerint ezért már a 2018 második felében megterveztetett házak esetében szükség lehetett az előrelátásra, ami több ezer házat érinthet.
Budapesten nagyjából ezer lakás átadása várható 2020 után. Több mint kétezer 2020 második felében készülhet el, amelyek esetében már némi kivitelezési késedelem is 2021-re csúsztathatja a használatbavételi engedély megszerzését.
Azokat a fővárosban épülő és megvételre kínált társasházi lakásokat, amelyeknek ismert a várható energetikai jellemzője, 45 százalékban már úgy építik, hogy megfeleljenek a 2021-től elvárt BB minősítésnek.
A megújuló energiát használó lakások aránya is folyamatosan nő: az idén elkészülő ingatlanoknál 35 százalék, a 2020-ban átadni tervezetteknél már 64 százalék. 2021-től pedig – a szigorítás miatt – már valamennyi lakás használ majd legalább 25 százalékban megújuló energiát.
A 2018. november 1-jével bezárólag építési engedéllyel rendelkező társasházi lakásokat ugyan 2023 végéig még ötszázalékos áfakulccsal lehet értékesíteni, az energiahatékonysági szigorítás azonban ezekre az ingatlanokra is vonatkozik.
Az energetikai szabályok szigorodása a felújításokat és bővítéseket is érinti. Felújításnál érdemes akár részben megújuló energiaforrásra váltani, a beruházás ugyanis már kisebb változtatásnál is gyors és látványos megtérülést hozhat.
A Magyar Fejlesztési Bank – amely uniós források felhasználásával támogatja a lakosságot az energiahatékonyságot növelő programjában nyújtott kamatmentes kölcsönnel – úgy számol, hogy egy tipikus családi házon elvégzett energetikai korszerűsítés harminc százalékkal csökkentheti a költségeket, még úgy is, hogy a hitel törlesztőrészletét fizetni kell. A hitel visszafizetése után pedig tovább nő a megtakarítás egy felújítással.
