Virág Barnabás hozzátette, a könyv gazdaságtörténeti kontextusban vizsgálta a magyar történelem egyik legszomorúbb napjának, a trianoni békediktátum aláírásának – 1920. június 4. – következményeit: Magyarország elveszítette területének több mint 70 százalékát, népességének kétharmadát, ipari termelésének és élelmiszeriparának pedig csaknem 50 százalékát.
Közölte, a kötetből kiderül, hogy a geopolitika időről – időre komoly hatással van a magyar gazdaság működésére. Ezt támasztja alá, hogy a trianoni békediktátummal együtt az elmúlt 100 évben a magyar gazdaságnak már ötször kellett szembenézni az újrakezdés problémájával.
Virág Barnabás szerint ilyen hatás volt többek között a II. világháború, az 1956-os események és a rendszerváltás is.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt 100 évben, de főként az utóbbi két évtizedben egy másik folyamatosan visszatérő dilemmával is szembesült a magyar gazdaságpolitika, a kérdés mindig az volt, hogy belső erőforrásokra vagy külső finanszírozásra alapozzák-e a fejlődést.
A kötetben bemutatják, hogy a gyorsabb növekedési periódusokat külső forrásokra építve érték el, ennek következtében viszont jelentősen nőtt a külső eladósodottság. Ezeket a periódusokat a kiigazítás követte, amely pedig a növekedést vetette vissza.
Virág Barnabás kiemelte, ebbe a kérdéskörbe hozott egy teljesen új megoldást a 2010-es évtized, ahol úgy sikerült magas gazdasági növekedést elérni, hogy közben az ország külső adósságai csökkentek.
Ezen felül 2010 – 2019 azért is kivételes időszak volt az ország életében, mert ez az egyetlen egyensúlyi felzárkózási periódus az elmúlt 100 évben, ráadásul ebben az évtizedben hozott intézkedések következménye, hogy a magyar gazdaság erős és megfelelő alapokkal rendelkezik ahhoz, hogy a koronavírus-járvány után helyre tudjon állni.
