Átalakulóban van a kávépiac: már nem csupán a koffeinbevitelről szól a fekete frissítő fogyasztása, hanem egyre többen fordulnak a magasabb minőségű termékek felé, és tekintenek élményként a kávézásra Magyarországon is – foglalta össze az Euronews a piaci tapasztalatokat.
Megállapítják, hogy itthon a felnőttek 85 százaléka iszik rendszeresen kávét, naponta átlagosan 2,7 csészével. A rendszerváltás előtt azonban nem volt különösebb kultúrája a kávézásnak, ami azzal is járt, hogy gyakran gyenge minőségű italokat fogyasztottak a magyarok, aminek nem adták meg különösebben a módját.
Az elmúlt harminc évben ugyanakkor sokat változott a helyzet, első körben az olasz termékek hódították meg a fogyasztókat, majd a régió többi országához hasonlóan nálunk is növekedésnek indult a prémium termékek iránti kereslet – akárcsak egy évtizeddel korábban a bor- és pálinkapiacon.
Az Euronews megállapítja, hogy az elfogyasztott kávémennyiség nem nagyon változik, mégis, évente 6-8 százalékkal emelkedik az értékesítési forgalom, ami annak is köszönhető, hogy a kifejezetten magas minőségű nemzetközi kávémárkák egyre jobban teret hódítanak. Manapság mind több úgynevezett specialista kávéház is nyílik, mivel nagyobb igény van fogyasztói oldalról is a kávékülönlegességekre, és virágoznak a különleges kávékat kínáló pörkölőüzemek is.
Gávris Iván baristamester arról nyilatkozott, hogy az otthoni kávézáskor sem kell lemondani a minőségi élményről, de ez nem feltétlenül jár együtt a drágasággal. A szakember szerint az elkészítés módja az alapanyagnál is fontosabb, mivel a kávébab csak húsz százalékban határozza meg a kész ital minőségét. A kávéfőző további húsz százalékért felelős, a maradék hatvan százalék viszont a készítőn múlik.
Fotó: MTI/Lehoczky Péter
Arra is kitért, hogy ugyan nem túl jó hallgatni, ha a forró kávét szürcsöli a fogyasztója, azonban jól teszi, hiszen így lehet a leginkább kiélvezni a kávéban lévő több mint száz aromakomponenst.
A kávé a kőolaj után a második legnagyobb forgalmú nyersanyag a világon.
