Novemberben 3,4 százalék volt Magyarországon az áremelkedés éves üteme az egy évvel korábbi szinthez képest a Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint. Ez meghaladja az MNB háromszázalékos inflációs célját, egyúttal 0,5 százalékpontos növekedés az októberi adathoz képest. Ez a jegybank magyarázata szerint annak köszönhető, hogy tavaly év végén alacsonyak voltak az üzemanyagárak, vagyis nem tartós hatásról van szó.
A legnagyobb mértékben a szeszes italok és a dohányáruk ára emelkedett, 8,3 százalékkal, a dohányáruké ezen belül 12,1 százalékkal, főleg a jövedéki adó emelése miatt. Ez azonban nem kedvezőtlen jelenség, a két termékcsoport súlya amúgy is kicsi a fogyasztói kosárban. Az élelmiszerek 5,5 százalékos drágulása már fájóbb, miközben a szolgáltatások átlagos, 3,4 százalékos mértékben drágultak, a tartós fogyasztási cikkek ára pedig 1,2 százalékkal csökkent. A maginfláció négy százalék volt, míg a jegybank által kiemelten figyelt adóktól szűrt maginfláció 3,6 százalék lett.
Eddig a jegybank azt kommunikálta, hogy a magasabb inflációt átmeneti jelenségnek tartja, és jövőre a célszinten, három százalék körül várható a pénzromlás mértéke. Ezt részben arra alapozták, hogy ugyan az erős béremelkedés és az ebből adódó vásárlóerő-növekedés inflációt emelő hatású, de a külső gazdasági helyzet romlása, főleg a nyugat-európai gazdaságok lanyhulása az infláció csökkenésének irányába hat. Ráadásul a lefelé mutató hatást nagyobbnak tartották, mint a felfelé mutatót.
Alacsony bázis: tavaly még olcsó volt az üzemanyag
Fotó: Bach Máté
Az utóbbi időben közben egyre több optimista elemzés lát napvilágot a külső körülményekről, a világgazdasági folyamatokról. Egyre több elemző látja úgy, hogy nem lesz elhúzódó a gazdasági lassulás, és főleg nem lesz tartós. Ennek oka leginkább az lehet, hogy a nagy jegybankok gyorsan reagáltak, ismét laza, pénzmennyiséget növelő monetáris politikát folytatnak, így a visszaesést még időben, szinte csírájában elfojtják.
Ha valóban jobban áll a világgazdaság, mint azt pár hónapja várták, akkor a lefelé mutató inflációs hatás is kisebb lesz, ami önmagában növelheti a jövő évi inflációt. Az MNB decemberi kamatdöntő ülése után megtudjuk majd, hogy a jegybank is érzékel-e változást a külső hatásokban, ennek megfelelően módosítja-e jövő évi várakozásait.
Miközben az infláció egyelőre a jegybanki cél fölött van, az MNB szerint a lakossági inflációs várakozások nem emelkedtek, nem haladják meg a három százalékot. A jegybanki cél körül egyébként van egy plusz-mínusz egy százalékos toleranciasáv, vagyis lényegében ha az érték két és négy százalék között van, azt a jegybank még elfogadhatónak tartja.
Ami az infláció hosszabb távú alakulását illeti: 2012-ig a jegybanki cél fölött volt, így addig a magas infláció okozott problémát, az akkori 6,5 százalékról viszont hirtelen esés indult, olyannyira, hogy 2014-ben meg is szűnt a hazai pénzromlás, 2015-ben pedig defláció következett be, vagyis az árszínvonal csökkent. Az optimálisnak tekintett tartományba 2017-ben került vissza az áremelkedés üteme, majd tavaly lépte át először újra a három százalékot.
