Mintha eltűntek volna a befektetők a magyar lakáspiacról

Az elmúlt években jelentősen megdráguló Budapesten már jóval kevesebb lakás cserél gazdát, mint korábban, piaci elemzések szerint leginkább a befektetői ingatlanvásárlások aránya csappant meg. Nem véletlenül, hiszen a járvány miatt korábban jól jövedelmező airbnb-ztetés piacát veszítette, de más tényezők is elbizonytalanították a pénzüket lakásba tenni szándékozókat. A folyamat a saját célra vásárlóknak kedvezhet, akik már most kedvezőbb árakkal találkoznak, mint akár csak fél éve.

2020. 08. 23. 8:30
null
Fókuszban az otthonteremtés. A pénztárak már nem tudnak az állami kedvezménnyel hódítani Fotó: MTI/Kovács Tamás
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Noha a járványhelyzet után kezd visszatérni az élet a lakáspiacra, élénk átrendeződés tapasztalható annak szinte minden területén. A turizmus leállásával a rövid távú kiadás gyakorlatilag ellehetetlenült, de a hosszabb távra kiadott ingatlanok piaca is felborult. Az airbnb-ztetett lakások klasszikus bérlakásként megjelenése, a bérlői kör egy részének kiesése bővítette a kiadó otthonok kínálatát, ami a havi bérleti díjak csökkenéséhez vezetett. Eközben a pandémia miatt a külföldi vásárlók, illetve befektetők is eltűntek a piacról. Ráadásul 2019 második felétől a Magyar Állampapír Plusz bevezetése a lakáspiac mellett kedvező alternatívát kínált azoknak, akik forgatnák a pénzüket. Mindezeket számba véve az látszik, hogy az egy-két évvel korábbi helyzethez viszonyítva jóval kevesebb szereplőnek éri meg lakásba fektetni a pénzét.

Az egyik legnagyobb közvetítőcég, a Duna House (DH) adatai szerint éves összehasonlításban jelentősen, tíz százalékponttal, 29 százalékra csökkent júliusban a befektetői lakásvásárlások aránya Budapesten. Vagyis míg korábban tízből négy lakást, most tízből három lakást vesznek nem saját célra a vásárlók. Eközben a családtámogatások erejét is mutatja, hogy a legjelentősebb kör az első lakásukat vásárlóké lett: a fővárosban az adásvételek 30, vidéken 27 százalékában volt ez a motiváció.

Csökkent júliusban a befektetői lakásvásárlások aránya
Fotó: Havran Zoltán

A befektetői jelenlét hagyományosan a fővárosban a legmarkánsabb, de Budapesten eleve jóval kevesebb adásvételt hoznak tető alá, mint néhány évvel korábban. Bár azelőtt volt olyan év, amikor országos szinten minden harmadik lakás a fővárosban cserélt gazdát, 2019-ben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint a főváros részesedése alig érte el a húsz százalékot az összes adásvételből. Eközben nőtt a kistelepülések forgalma, országszerte tízből hat adásvétel ezekben zajlik. A KSH elemzése szerint ebben érdemi szerepe van a falusi családi otthonteremtési kedvezménynek (csok). Az érintett falvakban ugyanis a bevezetés utáni fél évben 19 ezer ingatlan cserélt gazdát (ez az összes adásvétel, nem csak azok, melyeknél szerepe volt a falusi csoknak), ami 12 százalékkal több, mint egy évvel korábban.

A budapesti visszaesésben komoly szerepe van a már-már tűréshatárra emelkedő áraknak.

– Az öt éven át tartó nagyvárosi lakásárrobbanást követően irányváltás történt a használt lakásoknál. Ezt mutatja, hogy a múlt év elejéhez viszonyítva öt százalékkal nőtt a harmincmillió forintnál olcsóbb ingatlanok aránya a budapesti kínálatban. A folyamat részben azzal magyarázható, hogy a vásárlóerő megálljt parancsolt a drágulásnak – mondta erről Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

 

Szerinte idén a koronavírus miatti óvatosság is az olcsóbb lakások piacát erősíti. Az elmúlt egy-két évben a vevők komolyabb összegű lakáshitel segítségével ellensúlyozták a drágulást, ma megfontoltabban állnak ehhez.

Az OTP Ingatlanpont a tavalyi értékesítéseket vizsgálva arra jutott, hogy a belső budapesti kerületekben erőteljesebb volt a forgalom visszaesése, mint a külső városrészekben. – Egyáltalán nem számítana meglepetésnek, ha 2020-ban a szűkebb belvárosban, és ezen belül is az V. kerületben mérnénk majd a legnagyobb mértékű forgalomcsökkenést – közölte Valkó Dávid, a közvetítőcég vezető elemzője. Szavait alátámasztja, hogy a DH szerint az V., a VI. és a VII. kerület alkotta belvárosban idén már jellemzően csaknem fél év kell egy meghirdetett lakás értékesítéséhez. Az érdeklődés is kevésbé élénk, jelenleg jóval kevesebben keresnek lakást ezekben a városrészekben.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.