Magyarországon az európai uniós társfinanszírozású közlekedésfejlesztésben 2014-2020 között összehangolt, korszerű és gazdaságos közlekedésfejlesztés valósul meg három operatív program – hangsúlyozta Mosóczi László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közlekedéspolitikáért felelős államtitkára csütörtökön, Budapesten.
Kiemelte, az uniós források felhasználását összefogó Széchenyi 2020 programban eddig 651 közlekedési projekt nyert támogatást összesen több mint 2000 milliárd forint értékben.
Mosóczi László kiemelte, Budapesten az uniós forrásból finanszírozott, 353 milliárd forint értékű közlekedésfejlesztési projektből a legnagyobb költségvetésű fővárosi közlekedésfejlesztési beruházás az M3 metróvonal rekonstrukciója, 172 milliárd forint támogatással.
Az integrált közlekedésfejlesztési programból (IKOP) eddig 67 kilométer gyorsforgalmi út épült, és további 19 kilométer gyorsforgalmi útszakaszt újítottak fel, 2023-ig pedig előreláthatóan összesen mintegy 200 kilométer gyorsforgalmi út épül, 31 kilométer gyorsforgalmi útszakasz újul meg ebből a keretből.
A legnagyobb támogatást elnyert közúti projektek között említette az államtitkár az M30 autópálya Miskolc-Tornyosnémeti szakaszát mintegy 200 milliárd forinttal, az M4 Berettyóújfalu-Nagykereki közötti részt mintegy 100 milliárd forint támogatással. Mindkét útszakasz a Közép-Európa belső gyorsforgalmi kapcsolatot észak-déli irányban megteremtő Via Carpatia nemzetközi folyosó része – tette hozzá.
A legnagyobb támogatást elnyert vasúti projekt a metróberuházáson túl a Püspökladány-Debrecen vasútvonal 2022 végéig tartó korszerűsítése 118 milliárd forint támogatásból, továbbá mintegy 100 milliárd forintba kerül az első 19 nagy kapacitású elővárosi motorvonat beszerzése, a 600 férőhelyes emeletes járművek első darabja a hétvégén áll forgalomba a ceglédi vonalon. A kormány a hazai költségvetésből előlegezi meg a további 21 emeletes motorvonat megvásárlásának fedezetét abban a reményben, hogy a projekt a következő uniós ciklus forrásaiból finanszírozható lesz – közölte Mosóczi László.
Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből (CEF) az európai közlekedési ágazat fejlesztésére fordítható teljes pénzügyi keret mintegy 7500 milliárd forint, ebből 3500 milliárd forint a Kohéziós Alapból történő átcsoportosítás révén kizárólag a kohéziós országoké. Felidézte, hogy a felzárkózó tagállamok a CEF nemzeti dedikált támogatásaihoz 2016 végéig férhettek hozzá. Magyarország a számára elkülönített 333 milliárd forint forrást az utolsó fillérig lekötötte, ezen felül a hazai pályázók nemzetközi versenyben az általános „borítékból” 9 milliárd forintot nyertek.
A kohéziós országok számára visszahulló forrásokból a nyitva lévő pályázati kiírásban újabb 650 millió euró CEF-forrás érhető el, az ITM február végéig a keretösszeg több mint harmadára nyújtott be magyar új támogatási igényt, 11 projekthez kérnek összesen 75 milliárd forint uniós támogatást – jelezte az államtitkár.
Az államtitkár elfogadhatatlannak nevezte a Magyarországnak járó uniós források ésszerűtlen mértékű megvágását, illetve azt, hogy a gazdagabb nyugat-európai országok fejlesztéseit a kohéziós alap terhére akarják támogatni.
Példaként említette, hogy az Európai Bizottság javaslata szerint a következő uniós fejlesztési ciklusban, a CEF 2-ben Magyarország számára elkülönített forrás a jelenlegi 333 milliárd forinthoz képest hozzávetőleg 240 milliárd forintot tehetnek majd ki.
A 2024-ig tervezett közútfejlesztési projekteket keretbe foglaló Útprogram teljes költségvetése 3200 milliárd forint, a magyar gazdaság megerősödésének köszönhetően a forrásmennyiség nagyobbik hányadát, 1800 milliárd forintot a hazai költségvetés adja – mondta. Teljes egészében hazai forrásból készült el tavaly az M44 leghosszabb, Tiszakürt és Kondoros közötti szakasza, a 61 kilométeres fejlesztés összértéke meghaladta a nettó 145 milliárd forintot.
