Alkotmánybíróság: Tilos az általános tarvágás

Első az alkotmányos rangsorban a természet védelme, a gazdasági érdek csak ezután következhet.

Első az alkotmányos rangsorban a természet védelme, a gazdasági érdek csak ezután következhet. Kivétel persze az árvízvédelem és a honvédelem – ezek megelőzhetik a természet védelmét is. Egyebek közt ez derül ki abból a terjedelmes határozatból, amelyet hétfőn tett közzé az Alkotmánybíróság (AB). A testület az ombudsman indítványára több ponton megsemmisítette az erdőtörvény 2017. évi módosítását. A bírói döntés erősen érinti az európai irányelvek alapján idehaza 2004-ben meghonosított Natura 2000 elnevezésű erdővédelmi szabályozást is.

Az AB a 1996-os természetvédelmi és a 2009-ben elfogadott erdőtörvény szigorú szabályaiból lényegében nem engedett. Az agrárminiszter az elmúlt évek tapasztalatai alapján előzetesen több ponton is a fenntartásait hangsúlyozta. Határozatában az Alkotmánybíróság egyebek mellett rámutatott: valamely terület azért tartozik a Natura 2000 hálózatba, mert ott valamilyen különleges védelemre szoruló növény- vagy állatfaj él. Az AB úgy ítélte meg, hogy a magán-erdőtulajdonosok tulajdonhoz való joga nem igazolhatja a gazdasági érdekek előmozdítását a természeti értékek védelmével szemben. Az egyik leglényegesebb elem egyébként az, hogy mostantól nem elegendő bejelenteni a hatóságnak, ha valaki fakitermelést szeretne végezni a védett területen lévő erdejében, hanem ehhez a munkához – ugyanúgy, mint régebben – előzetes hatósági engedély szükséges.

Az Alkotmánybíróság vizsgálta az erdőtörvény 2017. évi módosításának azon szabályát is, amely az állami tulajdonú erdőkben mondhatni általánossá tette a tarvágás lehetőségét. Az AB megállapította: a tarvágás rendkívül súlyos és visszafordíthatatlan kárt okoz az ökoszisztémában, így az alkotmányosan nem igazolható. Az erre vonatkozó rendelkezéseket is megsemmisítette a testület. Az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem ellentétes ugyanakkor az alaptörvénnyel az a módosítás, amely alapján az egyes erdők védelmi rendeltetéseinek sorrendje úgy változott meg, hogy immáron az árvízvédelmi és honvédelmi rendeltetés megelőzi a természetvédelmi rendeltetést.

A határozathoz Dienes-Oehm Egon párhuzamos indokolást, Handó Tünde, Pokol Béla, Szívós Mária és Varga Zs. András különvéleményt fűzött. Az előadó alkotmánybíró Szabó Marcel volt. A határozat hivatalos szövegét a Magyar Közlönyben közzéteszik.