– A múlt évben minden eddigi rekordot megdöntött a mikro-, kis- és közepes vállalkozások által elnyert közbeszerzési eljárások értéke. Ez csupán egyszeri kiugró érték?
– A mikro-, kis- és közepes vállalkozások, azaz a kkv-k által 2018-ban elnyert eljárások értéke az összes sikeres közbeszerzés 58 százalékát tette ki, azaz száz elköltött forintból 58 forintot e kisebb méretű cégek vihettek el. Ezzel valóban minden eddigi rekordot megdöntöttek. A kkv-k rekordszintű térnyerése a közbeszerzések terén azonban tudatos jogalkotói szándék eredménye. E szektor a magyar gazdaság motorját jelentheti, ezért a közbeszerzési törvényt legutóbb tavaly novemberben módosító jogszabály is több olyan pontosítást vezetett be, amely a szóban forgó vállalkozói kör érdekét szolgálja. Reméljük, a kiugró eredmény nem egyszeri alkalom, hanem egy folyamatos bővülés része. A 2018-as esztendő egyébként több tekintetben is rekordot hozott. Az ajánlatkérők összesen 10 361 eredményes közbeszerzési eljárást folytattak le, ami 17,6 százalékos növekedés 2017-hez képest.
– Mi várható ebben az évben?
– Arra lehet számítani, hogy a kkv-k által elnyert eljárások értéke az összes lefolytatott eljárás megközelítőleg felét teszi majd ki. Az idén január–február folyamán regisztrált adatok szerint összesen 1556 eredményes közbeszerzési eljárás zárult itthon, ami hozzávetőleg megegyezik az előző év azonos időszakának 1586-ot számláló mennyiségével.
– Mely ágazatok, szektorok dominálnak az eljárások során?
– Az összes eljárás több mint felét tavaly az építési beruházások tették ki, ami 8,7 százalékpontos növekedést jelent. Az elmúlt év során amúgy összességében 10 361 közbeszerzési eljárás zárult le eredményesen hazánkban, több mint 3294 milliárd forint összértékben. Ez a volumen az előzetes becslés szerint a teljes magyar bruttó hazai termék 7,9 százalékát tette ki 2018-ban. Az eljárások számának nagyobb részét, 44,5 százalékát az idei évben is építési beruházások adják, 33 százalékot tesznek ki az árubeszerzések, míg 22,5 százalékot a szolgáltatások.
Rigó Csaba Balázs szerint fontos, hogy minél szélesebb körű verseny alakuljon ki a megrendelésekért Fotó: Bach Máté
– Tavaly csökkent a hirdetmény nélküli tárgyalásos és az egyajánlatos eljárások száma. Ez a folyamat kitart az idén is?
– A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások esetében a 2018-as szám hozzávetőleges megtartása az idén önmagában sikernek számítana. Az idei cél a jogkövető magatartás stabilizálása. Fontos, hogy az ajánlatkérők megtanulják alkalmazni ezt az eljárástípust: csak erősen indokolt esetben használják, és tisztában legyenek azzal, hogy a közbeszerzés alapvető sajátossága a minél szélesebb verseny biztosítása.
– Hogyan szűrik ki a renitenseket?
– Európai szinten is egyedülálló módon a Közbeszerzési Hatóság nemcsak az eljárások jogszerű kiírását ellenőrzi, hanem – akár helyszíni szemlével – a szerződések megfelelő teljesítését is. Ha jogsértés gyanúja merül fel, a Közbeszerzési Hatóság részeként működő független Közbeszerzési Döntőbizottság bírálja el az ügyet. Tavaly a hivatalból kezdeményezett jogorvoslatok 90 százaléka jogsértés megállapításával végződött, amelyek esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság összesen 332 630 000 forintnyi bírságot szabott ki.
– Mekkora piacot fednek le a közbeszerzések?
– Magyarországon több mint 6200 ajánlattevő tartozik a közbeszerzési törvény hatálya alá. Rajtuk kívül még az uniós vagy állami támogatásban részesülőkre terjed ki a közbeszerzési kötelezettség. Az ajánlattevők az elmúlt évek tapasztalatai szerint 60-80 ezren lehetnek.
