Több európai ország is bevezetné a vakcinaútlevelet

A tervek szerint hazánkban is igazolható lesz a koronavírus elleni védettség egy mobilalkalmazással. A vakcinaútlevélként emlegetett ellenőrzési rendszer nemcsak a repülőgépek utasainak, hanem minden állampolgárnak, például az újranyitó éttermek vendégeinek is fontos lesz.

A szerelvények óránként akár 250 kilométeres sebességgel is képesek haladni Fotó: Havran Zoltán Forrás: Europress/AFP/DPA/Sven Hoppe

A kormány határozott döntéssel tereli tovább az országot a járvánnyal terhelt mindennapok utáni, biztonságos időszakra készülve. Januárban a nagy nemzetközi légitársaságok nyomására az európai közérdeklődés és a tagállami egyeztetések középpontjába kerültek a vakcinaútlevélként elterjedt újszerű megoldási javaslatok. A rendszer bevezetéséről több tagállamban már döntöttek. A gazdaságok újraindulását erősítő szigorúbb ellenőrzési gyakorlatok, a néhol már működtetett szisztémák tanulmányozása után tegnapelőtt hazánkban is bejelentették a digitális okmányrendszer magyarországi fejlesztését.

A kormány ezúttal sem bízza a véletlenre a járványkezelést: példaként merülhetett fel az élenjáró Dánia, ahol Európában elsőként intézkedtek az „egészségügyi útlevél”, elterjedtebb nevén a vakcinaútlevél rendszerszintű bevezetésére.

Ahhoz, hogy a dánok újra moziba, színházba vagy vendéglátóhelyre járhassanak, a hamarosan élesedő digitális monitorozás részeként rutinfeladattá kell válnia a koronavírus elleni oltottság igazolásának. Ezt a legegyszerűbben a három-négy hónap múlva élesedő rendszerben az okostelefonon tárolható QR-kódok felmutatásával oldják meg.

A szerelvények óránként akár kétszázötven kilométeres sebességgel is képesek haladni
Fotó: Europress/AFP/DPA/Sven Hoppe

Dánia után Izland, Svédország is hamar döntött a ­digitális ­passzport meghonosításáról, míg Nagy-Britannia és Franciaország óvatosabbnak tűnik, itt még politikai és társadalmi viták folynak a sokak szerint megosztó rendszerről. Akadnak, akik a franciák közötti egyenlőtlenségek fellángolásától tartanak, míg a támogatók itt is azt várják a praktikus, adatalapú rendszertől, hogy a vakcinázottak élete gyorsabban mentesülhet a korlátozásoktól. A vendéglátásban pedig az a francia álláspont, hogy az igazolás nélkül az emberek nem fogják biztonságban érezni magukat a bárokban, éttermekben, főként a zárt helyeken, maszk nélküli ismeretlenek társaságában. Mivel még csak a franciák töredékének jutott vakcina, ezért az is felmerült, hogy a digitalizálással gyorsított újranyitás után so­káig még sokáig nem fog bekövetkezni számottevő változás. Ráadásul a jogászok szerint kifogásolható az alkotmányban biztosított szabad mozgáshoz való jog korlátozása. Jelenleg a franciáknál ugyanis nem kötelező a koronavírus elleni oltás, de ha a nyilvános helyekre csak az igazoló okmánnyal lehet majd belépni, akkor a jogi érvek szerint indirekt módon megvalósul a kötelezés.

Példás gyakorlattal büszkélkedik Izrael, ahol a második oltás felvételekor papíralapú, zöld útlevelet állítanak ki az állampolgároknak, ez igazolja a komplett immunizálást.

A nagyarányú, de még nem kollektív oltottságot jelző rendszert Görögország is integrálná, így a két ország utazói egymás irányába karantén nélkül, a zöld útlevél felmutatásával közlekedhetnének. Az izraeli tárgyalásokhoz mostanra Szerbia, Románia, Ciprus és a Seychelle-szigetek is csatlakozott, elfogadva, hogy a zöld útlevelet hasonlóképp rendszeresítik a színházakban, a mozikban.

Görögország és Spanyolország, amelyeknek fontos bevételi forrása a turizmus, érthető módon örömüket fejezték ki a vakcinaútlevéllel kapcsolatban, habár elkerülnék a beoltott és az oltást elutasító emberek közötti megkülönböztetést. Emiatt például az útlevél szót sem használják majd a mediterrán tengerparti üdülőhelyeken.