A Mol többségi tulajdonába kerül a BME Fenntartó Zrt.

Cél, hogy 2030-ban legyen magyar egyetem Európa és a világ legjobb száz intézménye között.

2025. 05. 31. 14:45
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem ünnepi szenátusi ülése az egyetem központi épületének aulájában 2025. május 31-én Fotó: MTI/Lakatos Péter
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– Közép-Európa egyik legnagyobb iparvállalata, a Mol ötvenmilliárd forintos vételi ajánlatot tett az állami tulajdonú BME Fenntartó Zrt.-re – jelentette be Hankó Balázs kulturális és innovációs miniszter szombaton a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) ünnepi szenátusi ülésén Budapesten. Elmondta: a megújuló magyar felsőoktatás újabb mérföldkőhöz érkezett a megállapodással, a magyar mérnöki tudás fellegvára stratégiai szövetséget kötött az iparral. A Mol felismerte, hogy létfontosságú érdek, hogy fejlődését biztosítsa a szükséges kutatási és emberi erőforrásokkal – tette hozzá.

– A fenntartó cég részvényeit úgy értékesítik, hogy a nemzetstratégiai célok érvényesítése érdekében az államnak aranyrészvény, a BME-nek az egyetemi autonómia érvényesítéséhez ezüstrészvény jut – hangsúlyozta a miniszter, és megjegyezte: 

nem alapítványi működési modellről van szó, az egyetem hallgatói továbbra is részt vehetnek az Erasmus-programokban, a kutatók pedig a Horizont Európa pályázatokon. Az intézmény ingatlanjai és ingóságai az egyetem vagyonkezelésében maradnak.

Az elmúlt években megújult és versenyképesebbé vált a magyar felsőoktatás, ennek kulcsa, hogy szakított a szocialista nagyvállalati működés modelljével. Az átalakulás sikerét jelzik a nemzetközi rangsorokban elért eredmények, a nemzetközi publikációk számának és a szabadalmaknak a növekedése, valamint a megnövekedett hallgatói létszám és a vidéki intézmények erősödése is.

– Versenyképes a magyar felsőoktatás, ami nem lehet öncélú, a nemzetet, a társadalmat, a diákokat kell, hogy szolgálja – hangoztatta. Külön méltatta Roska Botond neurológusprofesszort, aki a két Nobel-díjas kutató, Krausz Ferenc és Karikó Katalin után 2025-ben a Neumann János professzori címet vehette át. – Kivételes életút és kivételes szerénység jellemzi Roska Botondot, aki kutatásaival a tudományt, a betegeket szolgálja és visszaadja a betegek látását – fogalmazott a távirati iroda tudósítása szerint.

– Célunk nem lehet más, hogy 2030-ban legyen magyar egyetem Európa és a világ legjobb száz intézménye között, és az évtized végére Európa tíz leginnovatívabb országa közé kerüljön Magyarország – fogalmazott.

A díjat Charaf Hassan rektor és Kovács Levente, a Neumann János Számítástudományi Társaság elnöke, az Óbudai Egyetem rektora adta át Roska Botondnak, az egyetem volt hallgatójának, aki kutatócsoportjával a Bázeli Egyetemen olyan génterápiát dolgozott ki, amely visszaállíthatja azok látását, akik valamilyen genetikai rendellenesség miatt vakultak meg.

A BME közleményt adott ki a fenntartóváltásról, abban idézték Charaf Hassant, aki elmondta, hogy a váltás lehetőséget teremt az intézmény átfogó megújulására, amelynek célja a nemzetközileg is elismert képzési és kutatási tevékenység versenyképesebb, rugalmasabb keretrendszerben történő folytatása. A Mol évtizedek óta stratégiai partnere az egyetemnek, a tulajdonszerzéssel pedig új szintre emelkedhet az együttműködés.

Mint írták, a BME akkreditációi és jogosultságai változatlanok maradnak a BME Fenntartó Zrt.-ben történő tulajdonosváltással.

Az egyetem közleménye szerint a BME Fenntartó Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium közötti általános felsőoktatási feladatellátási keretmegállapodás és szerződés rögzíti az egyetem azon teljesítményvállalásait, amely biztosítja az intézmény állami finanszírozását 2030-ig. Ennek értelmében növelni kell a minősített oktatók és kutatók számát, a K+F és szakértői, közvetlen uniós forrásokból és hazai pályázatokból érkező bevételeket, valamint a minősített publikációk számát és az idézettséget.

Hankó Balázs az ünnepi szenátusi ülésen ezzel összefüggésben megjegyezte: 

a vállalások teljesítése esetén az egyetem költségvetése a tavalyi húszmilliárd forintról idén harmincmilliárd forintra emelkedhet.

Az egyetem a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel. kötött, a korábban is általa kezelt vagyonra vonatkozó, 99 évre szóló vagyonkezelési szerződés értelmében a BME által kezelt ingó és ingatlan vagyon továbbra is állami tulajdon marad.

Charaf Hassan a szenátusi ülésen elmondott beszédében kiemelte: a fenntartóváltás után az egyetem továbbra is biztosítja az államilag finanszírozott helyeket, a hallgatói ösztöndíjrendszert pedig bővítik. Elmondta, a doktori hallgatók száma a jelenlegi 750-ről 2035-re megduplázódhat.

A Műegyetem fenntartói joga március 1-jével került a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól a BME Fenntartó Zrt.-hez, amit most a Mol szerezhet meg.

A rendezvényen az egyetem vezetői átadták a tiszteletbeli doktori címeket, a BME alapítójáról elnevezett József Nádor-emlékérmet, a Sztoczek József-emlékérmet, a Műegyetem kiváló oktatója díjat, az év legjobb hallgató sportolójának járó Hajós Alfréd-díjat – utóbbit a párizsi olimpia aranyérmes párbajtőrözője, Nagy Dávid kapta –, valamint felavatták a Műegyetem mintegy 150 új doktorát.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.