Újabb bürokratikus akadályok hárulnak el a beruházások gyorsítása elől  

A közbeszerzésekkel szemben az egyik leggyakrabban felhozott kritika, hogy az eljárások túlbürokratizáltsága lassítja az állami beruházásokat. Annak érdekében, hogy – a közpénzek védelmének szem előtt tartása mellett – a lehető leggyorsabban legyenek lebonyolíthatók az állami fejlesztések, a jövő évtől egyszerűsödik a közbeszerzések előzetes ellenőrzésének rendszere. A kormány szándékai szerint a változtatások újabb olyan eszközt jelentenek, amely segíti a gazdaság újraindulását és kilábalását a koronavírus miatti válságból. A gyorsabb élénkülés a munkahelyteremtést is segíti. 

Fontos ügyben ad eurószázmilliókat Magyarországnak az unió Fotó: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Január 1-jével megváltozik a közbeszerzések előzetes ellenőrzésének rendszere a hazai forrásból megvalósuló állami fejlesztések esetén. A kormány azért döntött az átalakítás mellett, hogy a kormányzati beruházások gördülékenyebben, felesleges bürokratikus terhektől mentesen valósulhassanak meg. Mindez a jelenlegi helyzetben a gazdaság újraindulását is elősegíti: a válságból való kilábalás is egy verseny, amelyben a nehézkes, lassú, sok adminisztrációval járó folyamatok komoly versenyhátrányt jelentenek az államoknak.

A jelenlegi szabályok szerint a Miniszterelnökség a hazai és európai uniós forrásból megvalósított közbeszerzés esetén úgynevezett folyamatba épített ellenőrzést valósít meg. Az ellenőrzéssel érintett közbeszerzések teljes mértékben az uniós elvárásokhoz történő igazításával a közbeszerzési eljárások meggyorsíthatók. A fenti megfontolások miatt döntött úgy a kormány, hogy január 1-jétől ez az előzetes ellenőrzés nem lesz többé általánosan kötelező a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzések esetében, ugyanakkor, ha a Miniszterelnökség szabálytalanságot észlel, hivatalból kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

Fontos hangsúlyozni, hogy a lépés következtében továbbra sem lehetséges egyetlen közbeszerzést sem megvalósítani ellenőrzés nélkül, hiszen a Közbeszerzési Hatóság a jövőben is ellenőrzi a közbeszerzések hirdetményeinek törvényességét. Ugyancsak megmarad a közbeszerzési ellenőrzési szerepköre több más hivatalos szervnek, így az Állami Számvevőszéknek és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnak is, amelyek az ajánlatkérők gazdálkodásának szabályosságát, célszerűségét, illetve eredményességét vizsgálják.

Fontos azonban, hogy ezen szervek eljárásai nem lassítják a beruházások megvalósulását, így az ország fejlesztését és a munkahelyteremtést. Továbbá az ajánlatkérőknek változatlanul közzé kell tenniük a szükséges közbeszerzési dokumentumaikat is, azaz nem sérül az átláthatóság alapelve sem. Mindazon piaci szereplők, akiknek a véleménye szerint az ajánlattételi felhívás szabálytalan, jogorvoslattal élhetnek azzal szemben.

Az európai uniós forrásból megvalósított közbeszerzéseknél a Miniszterelnökség folyamatba épített ellenőrzési eljárása változatlanul megmarad. Ráadásul az új hétéves költségvetésből és a most elfogadott helyreállítási alapból a Magyarországot megillető források minden korábbinál nagyobbak, miközben az ellenőrzések során az Európai Unió – alig titkoltan – Magyarországgal szemben jár el a legszigorúbban. Ezért a hazai közbeszerzési ellenőrzésekben részt vevő szakemberek a megnövekedett terhelés mellett is biztosítékot jelentenek arra, hogy a Miniszterelnökség az eddigieknél is szigorúbban és gyorsabban lássa el feladatait. A közösségi támogatásokkal összefüggő ellenőrzéseket a Miniszterelnökség részeként működő közbeszerzési felügyeleti főosztály látja el a jövőben is.