Üzembe állt a Belarusz Atomerőmű

Jelenleg négy ilyen típusú egység működik Oroszországban: a Novovoronyezsi és a Leningrádi Atomerőműben, illetve ilyen épül Pakson is.

A nukleáris biztonságot nem érintette az esemény Forrás: Roszatom

Üzembe helyezték Belarusz első atomerőművét június 10-én, az 1-es blokk fizikai indítása 2020. augusztus 7-én kezdődött, majd az év november 3-án a blokkot rákapcsolták az ország egységes energetikai rendszerére. Tavaly decemberben vette kezdetét a próbaüzem, majd idén június 2-án a Belarusz Köztársaság illetékes minisztériuma kiadta az engedélyt a blokk üzembe helyezésére.

– Történelmi eseménynek lettünk tanúi a Roszatom első külföldön felépített legújabb 3+ generációs blokkjának üzembe helyezésével. Nagy munka eredménye ez, amelyet a két ország magasan képzett szakembereiből álló csapat végzett el, amely az orosz atomenergetika műszaki megbízhatóságáról és hatékonyságáról tanúskodik – hangsúlyozta Alekszej Lihacsov, a Roszatom állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója.

Szén-dioxid kibocsátása nélkül termel áramot
Fotó: Roszatom

A Belorusz Atomerőmű két VVER–1200-as típusú reaktorral épül, összesen 2400 MW kapacitással Asztravec városa mellett. A beruházás jelentősége magyar szempontból az, hogy ilyen létesítmény épül majd Pakson is a kapacitásfennartó projekt részeként. A 3+ generációs projekt teljes mértékben megfelel a nemzetközi biztonsági normáknak és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség biztonsági ajánlásainak. Jelenleg négy ilyen típusú egység működik Oroszországban: a Novovoronyezsi, illetve a Leningrádi Atomerőműben.

A VVR–1200-as típusú reaktorok legfőbb jellemzője az aktív és passzív biztonsági rendszerek egyedi kombinációja, amelynek köszönhetően az atomerőmű ellenáll a belső és külső behatásoknak. Az összes blokknak van úgynevezett zónaolvadék csapdája – egy olyan berendezés, amely egy hipotetikus súlyos baleset esetén megakadályozná a zónaolvadék környezetbe jutását.

A korábbi VVER–1000-es típushoz képest a VVER–1200-as blokk teljesítménye húsz százalékkal nőtt, jelentősen csökkent a kiszolgáló személyzet létszáma, az alapberendezés tervezett élettartamát kétszeresére növelték: harmincról hatvan évre, és lehetőség van az üzemidő további hosszabbítására húsz évvel.