Van lehetőség az adócsökkentésre

Újabb adócsökkentésre lát lehetőséget az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a Magyar Nemzetnek nyilatkozva arról beszélt: elsősorban a munkára rakódó közterhek lefaragása jöhetne szóba, a lépés ugyanis javítana az ország versenyképességén. A mérséklés fedezetét a feketegazdaság letöréséből származó bevételek adhatnák és az, hogy tovább bővül a gazdaság. Utóbbi kapcsán az elnök megjegyezte: a gazdasági növekedés fenntartásáért elengedhetetlen az állam digitális átállása és a közszféra hatékonyságának növelése.

Az ÁSZ vezetője szerint a munkavégzés után fizetendő közterheket kellene mérsékelni Fotó: Havran Zoltán

– Az elmúlt években többször is hangoztatta annak fontosságát, hogy a feketegazdaságot le kell törni, az abból származó összegeket pedig adócsökkentésre kell fordítani. A folyamatot fenntartható kifehéredésnek nevezte el. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálatai szerint tavaly zsugorodott a hazai illegális szféra? Ahogy érdekes felvetés az is, hogy a feketézés visszaszorításának van-e szerepe a gazdasági növekedésben.

– Elöljáróban leszögezhetjük, hogy a magyar gazdaság növekedése uniós összevetésben kiemelkedőnek nevezhető. Tény az is, hogy a számottevő bővülés összetett gazdasági folyamatok eredménye, s ezek közül kétségkívül fontos elem a kifehéredés. Utóbbit nagyban elősegítették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) intézkedései, fejlesztései, elsősorban az online számlázási rendszer bevezetése és az, hogy kiterjesztették azt az adózói kört, amelynek bevallását a hatóság készíti el. Összességében az mondható el: jelentős mértékben fehéredik a magyar gazdaság.

– A kormányzat az elmúlt években több adócsökkentő lépésről is határozott. Ön szerint van lehetőség további tehermérséklésre?

– Egyértelmű, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, vagyis az államnak azoktól is be kell szednie az adót, akik eddig részben vagy egészben kivonták magukat a közteherviselés alól, az ebből származó pluszbevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókat. Úgy vélem, van lehetőség további adókulcscsökkentésre. A lépés előtt azt kell megvizsgálni, melyik közteher csökkentése milyen mértékben támogatja a gazdasági növekedést. Olyan adókat célszerű mérsékelni, amelyek enyhítése erősíti az ország versenyképességét, ezért elsősorban a munkát terhelő kulcsok lefaragására látok lehetőséget. A fogyasztási típusú adók mérséklésétől óva intenék. Az is fontos szempont ugyanakkor, hogy a költségvetési kiadások növekedése korlátozott, így az adócsökkentés csak akkora nagyságrendű lehet, amelyre még a bevételek emelkedése fedezetet jelent.

– Az adózás átalakítása hogyan segítheti a manapság oly sokat emlegetett és oly fontosnak tartott versenyképességet?

– Valójában több módon is. A munkára rakódó közterhek és a beruházásokat visszafogó adók csökkentésével, a vállalati beruházások élénkítésével Magyarország mint befektetési célpont vonzereje fenntartható. Másrészt az adórendszer egyszerűsítése a vállalkozások adminisztrációs terheit is enyhítheti, miközben a NAV elektronikus ellenőrzési megoldásaival tovább fehéríthető a gazdaság. Nyilvánvalóan javít a versenyképességen az alacsony adó, a gyorsan elvégezhető papírmunka és az, ha a tisztességtelen gazdasági szereplőket kiszűri a hatóság.

– A kormány már megkezdte a 2020-as költségvetés megalkotását, a büdzsé tervezetéről az ÁSZ is véleményt mond. Mire figyelnek elsősorban?

– A költségvetési törvényjavaslat véleményezését az Állami Számvevőszék meghatározott és nyilvánosan is elérhető módszertan szerint végzi el. A módszertanból világosan kiderül, hogy az ÁSZ a hiány- és az adósságszabályok értékelésére koncentrál. Továbbá a véleményezés kiterjed a költségvetés meghatározó előirányzatai-nak ellenőrzésére – itt azt vizsgáljuk, hogy ezek megalapozottak-e. Fő feladatunk, hogy felhívjuk a figyelmet a kockázatokra, ezzel elősegítve, hogy az Országgyűlés reális, teljesíthető és a fenntarthatósági szempontokat is érvényesítő költségvetést fogadhasson el.

Az ÁSZ vezetője szerint a munkavégzés után fizetendő közterheket kellene mérsékelni
Fotó: Havran Zoltán

– Az utóbbi időben sok szó esett arról, hogy a kormányzat igyekszik tartalékot felhalmozni. Milyen veszélyekkel kell most számolniuk a döntéshozóknak, és ezek mekkora tartalék kialakítását indokolják?

– A költségvetési tartalékok azért fontosak, mert váratlan helyzetekben ezekből lehet fedezni az esetleges bevételi kieséseket vagy a többletkiadásokat. Emiatt alapvető fontosságú, hogy megfelelő nagyságú tartalék álljon rendelkezésre, amelynek optimális mértéke attól függ, milyen méretűek a költségvetési kockázatok. A hangsúly a megelőzésen van. A költségvetés akkor jó, ha megfelelően kezeli a felmerülő kockázatokat, ugyanakkor nagy mozgásteret teremt a kormánynak. A tartalékolás fontosságára, a rugalmas költségvetési politikára egyébként a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék az elmúlt években felhívta a figyelmet, a kormány pedig megfogadta ezeket a tanácsokat. Ami a jelenlegi kockázatokat illeti, beszélhetünk külső és belső eredetű kockázatokról. Előbbiek közé tartoznak a világgazdaságban rejlő veszélyek – elsősorban a kereskedelmi ellentétek és az olajár ingadozása –, illetve az Európai Unión belül zajló folyamatok, kiemelten a brexit elhúzódása. A hazai tényezők között elsősorban az állam kiadásait érintő események fontosak. Itt megemlíthetők a családvédelmi és a versenyképességi programok, valamint a haderőfejlesztési intézkedések.

– Említette, hogy számottevő a magyar gazdasági növekedés. Milyen lépések kellenek ahhoz, hogy ez megmaradjon?

– Jelenleg két kihívást lehet kiemelni, amelyek sikeres kezelése elengedhetetlen a gazdasági növekedés fenntartásához. Ezek közül az egyik a digitalizáció, a másik pedig a versenyképesség. A digitális átállás a vállalkozásoknak és a nemzetgazdaságnak is alapvető versenyképességi kérdés. A korszerű adatelemző rendszereket és a különféle információtechnológiai megoldásokat a gazdaság minden területén egyre szélesebb körben alkalmazzák. A digitális átállás, az informatikai fejlesztések megvalósítása, az infrastruktúra kialakítása kiadásokkal jár, ahogy további befektetést igényel a korszerű eszközök használatához szükséges tudás megszerzése is. A felmerült költségekkel párhuzamosan azonban jelentősen növekedhet a hatékonyság, illetve több területen csökkenthető a termelés és a szolgáltatásnyújtás munkaerőigénye is. A digitalizáció nemcsak a magánszférát, hanem az államháztartást is érinti. Alapvető kérdés, hogyan használhatóak fel a digitalizációból adódó lehetőségek a közszféra hatékonyabb működése érdekében.

– Az állami intézmények tevékenységének jobbításához elegendő informatikai rendszerek kialakítása és számítógépek vásárlása?

– Korántsem. A közszféránál fontos volna még a feladatok optimalizálása, átrendezése és az is, hogy a bérezésnél alapvető szempont legyen az aktuális teljesítmény. Lényeges, hogy a meglévő erőforrásokkal hatékonyan bánjanak. Ezzel együtt is nyilvánvaló, hogy a gazdasági bővülés fenntartásáért elengedhetetlen az állam digitális átállása és a közszféra hatékonyságának növelése. A magyar gazdaság az elmúlt években magasabb fokozatba kapcsolt, a lendület fenntartásához viszont áramvonalasításra van szükség.

Ömlik a bevétel az államkincstárba

Közzétette tegnap a Pénzügyminisztérium az idei első négy hónapról szóló részletes kimutatását, az összegzés egyik legérdekesebb részének az adóbevételek alakulását taglaló számsorok nevezhetők. Ezekből sok más mellett kiderül, hogy a legnagyobb adókból – a társasági és a jövedéki adóból, az áfából, a személyi jövedelemadóból, valamint a járulékokból és a szociális hozzájárulási adóból – január eleje és április vége között együttvéve nagyjából 4400 milliárd forint érkezett az államkincstárhoz. Az idei summa meglehetősen nagy, olyannyira, hogy több mint hatszázmilliárddal meghaladja a tavalyi esztendő azonos időszakáról szóló értéket. Az emelkedés okai között megannyi mozzanat, jelenség szerepelhet. Az bizonyos, hogy egyes eljárási tényezők mellett a belföldi forgalom bővülése és a fizetések növekedése számottevő szerepet játszott az állami bevételek megugrásában. Ezek mellett feltehetően jelentősen alakítottak a befolyó összegek nagyságán azok az elektronikus módszerek – így például az online számlázás adóhatósági rendszere –, amelyeket a feketegazdaság elleni állami fellépés keretei között alakítottak ki az elmúlt időszakban.