– Milyen munka zajlik majd a Körforgásos Gazdaság Tudományos és Innovációs Parkban? Hogyan illeszkedik mindez a régió, illetve az európai, nemzetközi kutatási színtérbe?
– A körforgásos gazdaság nagyon leegyszerűsítve arról szól, hogy az összes megtermelt, legyártott terméknek mekkora részét hasznosítjuk újra és mekkora részét tudjuk valamilyen formában újrafelhasználni. Ezzel védjük leginkább a környezetünket. A Mol régiós vezető akar lenni ebben, és ehhez fontos az is, hogy részt vegyünk a körforgásos gazdaság kutatásában. Ezért a Pannon Egyetemmel közösen olyan kutatás-fejlesztési és innovációs központot hozunk létre Nagykanizsán, amely reményeink szerint nemzetközi mércével tekintve is élen jár majd. A körforgásos hulladékgazdálkodás mellett a fő kutatási területek a megújuló energia, például a hidrogéngazdaság, az akkumulátorok újrahasznosítása, a szén-dioxid hasznosítása, valamint a fenntartható vízgazdálkodás lesznek – tehát csupa olyan téma, amelyek most az legnagyobb kihívásokat jelentik. Arra keressük a válaszokat, hogyan tudjuk csökkenteni a környezetterhelést és hogyan tudjuk megőrizni értékes erőforrásainkat a jövő generációinak.
– Van hagyományuk a science parkoknak, azaz tudományos parkoknak Magyarországon?
– Sajnos az elmúlt évtizedekben nem volt jellemző az a fajta együttműködés, amelyeknél egy-egy kutatóbázison egymást tudják erősíteni az egyetemi kutatóműhelyek, az ipari és a piaci szereplők. Nyugaton viszont évtizedes hagyományai vannak a science parkoknak. De ha messzebb tekintünk a múltba, akkor látjuk, hogy Magyarországon sem ismeretlen ez, hiszen a Monarchia időszakában a mezőgazdaság fejlődését jelentős hazai és régiós felsőoktatási kutatások segítették. Így például a fajtanemesítés vagy a vegytan mezőgazdasági felhasználása mögött komoly kutatómunka állt, amelynek eredményei nagyban hozzájárultak a régió mezőgazdaságának fejlődéséhez. Mi a Molnál hiszünk ezekben az együttműködésekben, ezért is örülünk, hogy a kormányzat támogatja a hazai science parkok létrehozását.
– Milyen beruházási ütemtervvel számolnak, mikorra várható az átadás?
– A munka már most megkezdődik az egyetem jelenlegi infrastruktúráján és kutatói bázisán, és várhatóan 2024-ben adjuk át az intézmény új épületeit.
– Milyen forrásokból fedezik a beruházást?
– Állami forrásból valósul meg a harmincmilliárd forintos beruházás, amelyhez a Mol is hozzájárul. A Mol feladata a saját tudásmegosztáson túl az is, hogy ipari és gazdasági ismereteivel, valamint menedzsmentszemléletével segítse a központ működését. Bízunk benne, hogy sikeresen fogunk pályázni azokra a kutatás-fejlesztési forrásokra, amelyek a 2021–27-es uniós pályázati ciklusban rendelkezésre állnak.
Világi Oszkár: A Mol feladata a saját tudásmegosztáson túl az is, hogy ipari és gazdasági ismereteivel, valamint menedzsmentszemléletével segítse a központ működését
Fotó: Kurucz Árpád
– Honnan érkezhetnek a kutatók és a munkavállalók?
– Egyelőre még mi is tanuljuk és tanulmányozzuk, hogy mitől működik igazán jól egy science park. Nyitottak vagyunk mindarra, ami ezen a területen bárhol a világon már megtörtént, és a legjobb tapasztalatokat alkalmazzuk is. A Pannon Egyetemmel alapított tudáspark egyébként a meglévő nagykanizsai és veszprémi egyetemi tudásbázis mellett főként hazai és régiós kutatókkal indul, hiszen fontosnak és természetesnek tartjuk, hogy elsőként a Kárpát-medence országai és kutatócsoportjai között erősítsük az együttműködést. Nemcsak a történelmünk, de a jövőnk is összeköt bennünket, a körforgásos gazdaság szempontjából az egész régióban kell gondolkoznunk. De biztos vagyok benne, hogy a többi tudásközponthoz hasonlóan idővel itt is nemzetközi csapat alakul majd ki, a világ különböző elit egyetemeiről érkező hallgatókból.
– Az inkubációt csak a Mol végzi majd, vagy meghívnak erre a feladatra más vállalatokat is?
– Nyitottak leszünk más vállalati partnerekre is, emellett más egyetemek és kutatóközpontok partnerségére is számítunk.
– Milyen konkrét reményeket fűz a kutatási területekhez?
– Az elsődleges célunk az, hogy lerakjuk az alapjait egy független tudásközpontnak, amely hosszú távon képes lesz komoly fejlesztésekre. Ha ezt időszakokra bontjuk, akkor rövid távon arra számítunk, hogy itt képezik majd a jövő körforgásos gazdaságának kutatóit, szakértőit. Erre példa az idén elinduló, angol nyelvű Circular Economy tervező-fejlesztő mérnök MSc-képzés (Circularity in Engineering), amely tulajdonképpen ennek az együttműködésnek az egyik eredménye. Közép- és hosszú távon pedig azt reméljük, hogy ez a partnerség lehetővé teszi a Mol 2030+ stratégiája céljainak elérését, valamint az energiaátmenet sikeres megvalósítását. A science park a vállalat innovációs tevékenységeinek központja lesz, és az általunk vállalt transzformáció első, jól látható fizikai megvalósulása.
