A gazdaságvédelmi akcióterv részeként 2020. január 1-jétől áfa-visszatérítést kaphatnak azok, akik kistelepülésen építkeznek, vagy ottani használt lakóingatlant újítanak fel, bővítenek.
A legfeljebb ötmillió forintot kitevő kedvezmény azt jelenti, hogy egy mintegy 18 és fél millió forintos beruházást terhelő áfát az állam megtéríti a megrendelőnek – természetesen a számlával igazolt munkálatok utáni részre.
Régi igény, hogy ne csak az új építésű ingatlanok esetén lehessen visszaigényelni az áfát
Fotó: Havran Zoltán
Áfa-visszatérítés 2016 óta működik az új lakóházak építésénél: jelenleg területi megkötés nélkül minden saját célra történő építkezésnél lehet élni az adó-visszaigényléssel, szintén legfeljebb ötmillió forint erejéig.
– Üdvözöljük a gazdaságvédelmi akcióterv ezen elemét, hiszen régóta szorgalmaztuk, hogy valamilyen módon vonják be az adó-visszatérítési körbe a lakás- és házfelújításokat
– mondta lapunknak Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) elnöke.
– Felújításnál jellemzően szóbeli szerződés nélkül, szürkén vagy feketén zajlanak a munkálatok. Számításaink szerint csak az idei évben mintegy háromszázmilliárd forint értéke lehet ezeknek az ügyleteknek, ami a költségvetést mintegy nyolcvanmilliárd forinttal rövidítheti meg a forgalmi adó be nem fizetésével – fejtette ki Koji László.
A szervezet elnöke szerint a lépés mind a mikro- és kisvállalkozásokat, mind a magánmegrendelőket érdekeltté teszi, hogy írásban szerződjenek, s tételes költségvetés és műszaki tartalom alapján végezzék a munkálatokat.
Koji László hangsúlyozta, noha a Magyar falu programhoz kapcsolódik az intézkedés, más megkötés – az eddigi információk szerint – nincs: az áfa-visszatérítéssel életkortól és gyermekszámtól függetlenül bárki élhet, aki falun házat épít vagy felújít, bővít.
Az ÉVOSZ elnöke szerint két részletet kell még tisztázni. Nem egyértelmű ugyanis, hogy a falusi családi otthonteremtési kedvezményben (csok) érintett mintegy két és fél ezer településen lehet-e igénybe venni az adó-visszatérítést, vagy más, szélesebb körre vonatkozik az intézkedés.
A másik kérdésre, hogy a folyamatban lévő felújításokat hogyan kellene kezelni, Koji László azt javasolta, a 2020. január 1-je után kiállított számlákra kellene vonatkoznia a programnak. Ez azt jelentené, hogy a korábban elkezdett munkálatoknak arra a részére is vonatkozna a visszatérítés, amely az intézkedés hatályba lépését követően zajlik.
– Ezzel az intézkedéssel hamarabb lehet látható eredménye a vidékre költözést támogató programoknak – emelte ki lapunk érdeklődésére Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Szerinte új ház építésénél viszonylag nagy az átfutási idő, akár több év eltelhet, mire be lehet költözni.
– A felújítások jellemzően sokkal rövidebb idő alatt lezajlanak, így gyorsabban lehet érdemi hatást elérni – magyarázta Balogh László, aki szerint két szempontból is nagy jelentősége van az akcióterv eme pontjának.
– A falusi csokkal egyrészt jelentősen megnő az a támogatási összeg, amelyet kistelepülési lakóingatlanok felújítására lehet fordítani. Más szempontból pedig biztonságot, kiszámíthatóságot hoz, hogy az ingatlan felújítása számlákkal igazolt módon, szerződéses megállapodás alapján zajlik – mondta a szakértő, hozzátéve, hogy a jellemzően számla nélkül zajló felújításoknál, házbővítéseknél nagyon sok rossz kimenetel lehet: elszaladnak a költségek, mert nincs tervezett költségvetés, viták alakulhatnak ki, ráadásul sem a megrendelőnek, sem a vállalkozónak nincs a kezében semmilyen garancia.
– Ha az intézkedés beválik ebben a kistelepülési körben, akkor akár még szélesebb körre ki lehet terjeszteni az intézkedést – mondta Balogh László, aki szerint ötmillió forint lényegében azt jelenti, hogy teljesen adómentesen, ugyanakkor legálisan lehet felújításokat kivitelezni.
