Nemcsak az olaj, hanem a földgáz iránti keresletet és az árakat is magukkal rántották a koronavírus-járvány nyomában taroló gazdasági következmények. Emiatt pedig sok befektető most úgy látja: nem érdemes tovább növelni a földgázt cseppfolyósító (LNG-) állomások számát. Csak az Egyesült Államokban tíz beruházást halaszthatnak el a rossz, illetve bizonytalan kilátások miatt. A piaci feltételek pedig valóban szélsőségesek. Az európai vásárlók nem veszik át az LNG-szállítmányokat, mert a piac túltelített. Emiatt az árak történelmi mélypontra estek. Ázsiával mindig úgy lehetett számolni, mint az energiaigényét stabilan növelő térséggel, most ott sem adatják át a szállítmányaikat az LNG-hajók, miután a hónap elején Kína legnagyobb gázimportőre, a PetroChina vis maiorra hivatkozva gyakorlatilag beszüntette az összes gázbevitelt.
Pedig tavaly rekordot döntött a területen a beruházások összege, megközelítették a 65 milliárd dollárt (19 500 milliárd forintot) – számolt be a Magyar Nemzet még februárban a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) adatai alapján. Jeleztük azt is, hogy az egyetlen év alatt meghozott döntések értelmében az LNG-üzemek összkapacitása világszerte több mint 16 százalékkal növekszik. Az ilyen létesítmények, illetve az LNG-t fogadni és gázhalmazállapotba visszaalakítani, majd a hálózatba továbbítani képes állomások is nagy szerepet játszanak abban, hogy a sok lokális gázpiac összekapcsolódjon. A fejlesztések nyomán már jelentősen kiszélesedett a nemzetközi kereskedelem, egyesek szerint már a gáz világpiacának kialakulásáról lehet beszélni. Egy-egy projekt kivitelezése a tervezéstől az üzembe helyezésig akár tíz évbe is telhet, tehát nem lehet azt mondani, hogy a befektetők elsiették a döntést vagy a járvány miatt elbuknák a pénzüket.
A fő felvevő Kína most nem kér több LNG-szállítmányt
Fotó: Reuters
A Magyarország ellátása szempontjából fontosabbnak tekintett horvátországi Krk-fogadóterminál kivitelezésének lassulásáról vagy leállásáról egyelőre nincsenek hírek, legutóbb március 10-én látogatta meg a telephelyet Tomislav Ćorić energiaügyi miniszter. Akkor megerősítették: az évi 2,6 milliárd kapacitású létesítmény 2021-től üzembe áll, jelenleg a kivitelezés nagyjából hatvan százalékon áll.
A gázpiacoknak vigaszt nyújthat, hogy ennek az energiahordozónak a felhasználását egy hajszállal kevésbé érinti a járvány okozta gazdasági válság, mint az olajét. A közlekedésben kisebb a szerepe, az áramtermelésben és a fűtésben viszont jóval nagyobb. A villamos energiára pedig most is ugyanakkora szükség van, mint a járvány előtti időkben. Nemcsak arra kell itt gondolni, hogy a munkavállalók zöme most otthonról dolgozik, hanem az egészségügyi ellátásra is, ideértve a kórházakban használt eszközöket, köztük a lélegeztetőgépeket is – hívta fel a figyelmet Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója.
