A Krónika utalt rá, hogy Németh Zsolt jelképes agressziónak nevezte a román hatóságoknak a székely zászló kitűzése ellen foganatosított intézkedéseit egy budafoki rendezvényen, és megkérdezte a politikustól, hogy akkor is ilyen keményen fogalmazott volna, ha előre tudja, milyen reakciókat vált ki Bukarestben.
Németh: Elfogadhatatlan és életidegen
Az államtitkár válaszában megjegyezte, hogy szeretett volna finomabban fogalmazni, azonban hónapok óta folyik a román kormány helyi képviselőinek a harca a székely zászló ellen, tagadják a székelyek jogát a saját jelképeikhez, ami a mai Európában elfogadhatatlan és életidegen. „Egy nemzeti közösség nem attól létezik, hogy egy kormány akarja-e vagy sem, hanem attól, hogy a közösség tagjai mit éreznek” – mutatott rá.
Az államtitkár megemlítette, nemcsak az Európai Unió más országaiban teljesen megszokott a regionális identitás és annak szimbólumrendszere, hanem Romániában is csak a székelyektől vitatják el ezt a jogot. Hozzátette, elképzelhetetlennek tartja, hogy Magyarországon valaki a román lakosságú községekben a hivatalos épületekre, iskolákra kihelyezett román zászlók leparancsolásáért szálljon síkra.
„A kettős mérce alkalmazása nem szép dolog”
A Krónika felvetésére, hogy Bukarest tavaly Szerbia uniós tagjelöltségének a megakadályozásával próbálta elérni, hogy Belgrád tegyen konkrét lépéseket a Szerbiában élő román (vlach) kisebbség helyzetének javításáért, most meg az ország belügyeibe való beavatkozásnak tekinti a székely zászlóval kapcsolatos budapesti nyilatkozatokat, Németh Zsolt kijelentette: „A kettős mérce alkalmazása nem szép dolog, ráadásul a belügyekbe való beavatkozás vádja kicsit talán idejétmúlt is. Én hiszek abban, hogy tudunk ebben az ügyben is párbeszédet folytatni a román barátainkkal.”
A székelyföldi autonómiaigényre vonatkozó kérdésre az államtitkár hangsúlyozta, hogy a Székelyföld autonómiája nem irányulna a románok ellen. „Attól, ha a magyar nyelv egyenrangúvá válik a románnal, ők még ugyanúgy boldogulhatnak anélkül, hogy beszélnek magyarul, a közigazgatásban a román nyelv nem veszti el a szerepét. Megszűnik viszont egy olyan dolog, amely ma mérgezi a kapcsolatokat és amellyel a magyarokat naponta szembesítik: nevezetesen hogy nyelvük, jelképeik alacsonyabb rangúak, idegenek szülőföldjükön, vagy akár tiltottak, büntetést érdemlőek” – fogalmazott Németh Zsolt. Hozzátette, a jogegyenlőség, az otthonosság érzésének megteremtésével Románia nem lesz kevesebb, hanem több, gazdagabb, a kétoldalú kapcsolatok pedig tehermentessé válnak, ami kölcsönös érdek.
