Áder: Fontos lépés a szerb kormány döntése

Újabb lépést tettünk a szerb és a magyar nép közötti kölcsönös bizalom erősítésének útján – olvasható az államfő levelében.

Az államfő hétfőn küldött levelet Tomislav Nikolić szerb köztársasági elnöknek, a levelet a Köztársasági Elnöki Hivatal bocsátotta az MTI rendelkezésére. Áder János a levélben kiemelte: örömmel értesült arról, hogy a szerb kormány október 29-én a Vajdasági Magyar Szövetség indítványára hatályon kívül helyezte a Csúrog, Zsablya és Mozsor falvak magyar lakosainak kollektív bűnösségéről a második világháborút követően hozott közigazgatási döntést.

A magyar államfőt – mint írta – büszkeséggel tölti el, hogy a folyamatot Tomislav Nikoliccsal együtt indították el 2012. őszi budapesti megbeszéléseiken, majd közösen folytatták a tavaly júniusi, „mélyen megindító csúrogi kettős főhajtással”. Hozzátette: meggyőződése, hogy a „régóta esedékes” határozat elfogadása újabb fontos lépés „a történelem nehéz örökségének meghaladása”, a két nép közötti kölcsönös bizalom erősítésének útján.

A köztársasági elnök kiemelte: jól tudja, hogy a magyar–szerb megbékélés ügyét Tomislav Nikolić a folyamat kezdetétől kiemelt figyelemmel kíséri. Ezért levelében külön is köszönetet mond a szerb államfőnek „e nagy fontosságú lépés feltételeinek megteremtéséért, a döntés előmozdításáért”. Hangsúlyozta: bizonyos benne, hogy a kollektív bűnösség bélyegének levétele tovább mélyíti a magyarok és a szerbek közötti megértést, és más nemzeteknek is világos példát mutat a múlt terheitől való megszabadulás, a közös jövőt szolgáló együttműködés alapjainak megerősítésében.

Amit a politikának meg kellett tennie, azt megtette – reagált Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke hétfőn Újvidéken a rendeletre. A legnagyobb délvidéki magyar párt elnöke újságíróknak azt mondta: most talán pontot lehet tenni annak a jogi folyamatnak a végére, amely leveszi a kollektív bűnösség terhét a vajdasági magyar közösségről.

A szabadkai Pannon RTV beszámolója szerint a politikus emlékeztetett arra, hogy tavaly megszületett az a parlamenti nyilatkozat, amely elítélte az 1944-1945-ös délvidéki vérengzéseket, valamint a kollektív bűnösség szellemében hozott háborús határozatokat, most pedig magát a rendeletet is eltörölték.

Most már a múlt feltárása és a múlttal való szembenézés van hátra, de ez a történészek feladata – magyarázta Pásztor. Kiemelte: várhatóan 2015 végéig a történelmi feltáró munka jelentős része, az alapvető információk begyűjtése befejeződik. Hozzátette ugyanakkor, hogy „sosem fogjuk megtudni az igazság teljességét, mert az annyira rétegezett és összetett, hogy valószínűleg folyamatosan kutatni kell”.

Tavaly júniusban a vajdasági Csúrogon Áder János magyar és Tomislav Nikolić szerb elnök közösen hajtott fejet a második világháborúban és azt követően ártatlanul kivégzett szerb, illetve magyar áldozatok emléke előtt. Áder János ugyanaznap Belgrádban, a szerb parlamentben elmondott beszédében bocsánatot kért azokért a bűnökért, amelyeket a második világháborúban magyarok követtek el ártatlan szerbek ellen.

Aleksandar Vučić szerb miniszterelnök vasárnap Szabadkán jelentette be, hogy megszületett az a szerbiai rendelet, amely eltörölte a Csúrog, Zsablya és Mozsor magyar lakosságának kollektív bűnösségét kimondó jogszabályt.

A háború végén a szerb partizánok módszeresen gyilkolták a magyar lakosságot: becslések szerint 30-50 ezer lehet az áldozatok száma. Az etnikai arányokat jelentősen megváltoztató, hihetetlenül kegyetlen módszereket felsorakoztató tömeggyilkosságokat évtizedeken át elhallgatták Jugoszláviában, a tömegsírokba, csatornákba, dögkutakba dobált áldozatokra emlékezni is tilos volt.

A partizánok a magyarság ellen elkövetett népirtása XX. századi történelmünk egyik legnagyobb tragédiája. A szerbek közellenségként tekintettek a horvát, a német és a magyar lakosságra; ahogyan Kamarás Mihály ferences szerzetes írta naplójában: Tito katonái számára maga a magyarság volt a bűn.

Három falu: Csúrog, Zsablya és Mozsor összes magyar lakosát kitelepítették, háborús bűnössé nyilvánították és kivégezték vagy gyűjtőtáborba szállították. A vérengzés egyik tetőpontja Csúrogon volt, ahol 1944-ben gyakorlatilag kiirtották a település teljes magyar lakosságát.